Néhány
anyag (víz, hélium,
neon, nátrium,
higany) vonalas színképe.
A kép alapján érthetővé válik a nátrium jellegzetes lángfestése illetve a higanygőz és a nátriumgőz lámpák fénye közötti különbség.
vonalas színkép
(vonalas kibocsátási színkép, vonalas emissziós színkép, vonalas emissziós spektrum, sávos színkép, kettős spektrumvonal, dublett)
Vannak olyan anyagok is, amelyek színképében
nem minden szín jelenik meg, hanem csak néhány vonal.
A sugárzás színképét
vonalasnak nevezzük, ha a színképben
csak bizonyos frekvenciájú (pontosabban
nagyon keskeny frekvenciaintervallumba
eső) színképvonalak jelennek meg. Az
ilyen színképet vonalas kibocsátási
(emissziós) színképnek nevezik.
Vonalas színképet adnak az atomos,
vagy egyszerű molekulákból álló izzó
gázok, gőzök,
híg oldatok.
Néhány
anyag (víz, hélium,
neon, nátrium,
higany) vonalas színképe.
A kép alapján érthetővé válik a nátrium jellegzetes lángfestése illetve a higanygőz és a nátriumgőz lámpák fénye közötti különbség.
A vonalas színkép jellemző az anyagra ezért analitikai
célokra használható.
(Az eljárás "távolról is működik", a héliumot
például először a Nap
színképében fedezték fel - neve is innen
ered.)
A sugárzás színképét sávosnak nevezzük, ha a színképvonalak különálló csoportokba,
sávokba rendeződnek, vagyis minden sáv sűrűn egymás mellett elhelyezkedő vonalak
sokaságából áll.
A sávos színkép az összetettebb molekulákból álló anyagokra jellemző.
Bizonyos spektumokban előfordulnak egymással kapcsolatban lévő vonalpárok ezeket kettős spektrumvonalnak vagy dublettnek nevezik. Ilyenek például a nátrium D-vonalai (lásd fentebb).