vegyészmérnöki tudomány
A kémiai
folyamatok végtermékeinek nagyüzemi előállításához szükséges berendezések
tervezésének, telepítésének és működtetésének elmélete és gyakorlata.
A műszaki tudományok egyike.
A 19. sz. közepéig a vegyi termelés egyéni képességekre és a hagyományra épült.
Attól kezdve a matematika és a fizika
alkalmazása a kémiai problémák megoldásában,
valamint a vegyi anyagok iránti növekvő kereslet azoknak az eljárásoknak a tanulmányozásához
vezetett, amelyekben ismert kémiai és fizikai elvek alkalmazhatók nagy mennyiségekre,
a hőigényekre, és nagy rendszerekben nagy tömegű vegyi anyagok mozgásának irányítására.
A sokféle anyag előállításából adódó különböző problémákat a technológiai műveletekre
alkalmazható általános elvek fényében tanulmányozzák. 1900 óta erre a célra
minden fejlett országban egyetemi tanszékeket, szakoktatást és a vegyészeti
technológiának szentelt szakmai intézményeket hoztak létre.