trópusok
(trópusi éghajlat, humid trópusok, szemiarid trópusiéghajlat, trópusi monszun területek)

A Ráktérítő (É. sz. 23°30') és a Baktérítő (D. sz. 23° 30') között elhelyezkedő éghajlati öv.
Az É-i térítőt azért nevezik így, mert a Nap a nyári napforduló alkalmával (amikor erre a térítőre merőlegesen süt) a Rák állatövi jegyébe lép be. A D-i térítő nevét a Bak csillagképről kapta.
A csapadék és annak időbeli eloszlása alapján különböztetik meg az egyes éghajlati területeket.
A hőmérséklet és a páratartalom magas, a légnyomás állandóan alacsony, az évi középhőmérséklet magasabb 20°C-nál.

A trópusi éghajlatot állandóan magas átlaghőmérséklet jellemzi.
A humid trópusok területén az évi csapadékmennyiség 2000 mm fölött van, az évnek csak egyetlen hónapjában esik kevesebb mint 50 mm.
Az esőerdő a jellegzetes vegetáció.
A szemiarid trópusi éghajlaton már nagyobb az évszakonkénti csapadékmegoszlás: esős és száraz évszakot különböztetnek meg. Az évi átlagos csapadékmennyiség több mint 1000 mm, legalább öt esős hónappal.
Jellegzetes vegetációja a szavanna.
A trópusi monszun területeken száraz, napos tél, forró tavasz, fülledt, csapadékos nyár jellemző.

A valóságban a szélrendszerek, az óceáni áramlások, a domborzat valamint a szárazföldek és óceánok szabálytalan elhelyezkedése módosítja a szoláris éghajlati övezetek szabályos határait.

Felhasznált irodalom