tömeg/súlymérés
(mérleg, karos mérleg, rugós mérleg, digitális mérlegek, mikromérleg)

Földi körülmények között, a mindennapi életben elvárható pontosság mellett a tömeg és a súly között nincs különbség.
Ezért gyakorlatilag mindegy, hogy a mérlegek a mérendő test tömegét vagy súlyát mérik.

Nagyon sok, különböző mérleget alkalmazunk, de ezek alapvetően három lényeges típusba sorolhatók.

A legrégebben alkalmazott megoldás a tömeg összehasonlításra alkalmas úgynevezett karos mérleg.
Ha a képen látható módon felfüggesztenek két egyforma serpenyőt és az egyikbe a mérendő tömeget helyezzük a másikba pedig ismert tömegeket (megfelelő "súlysorozatot"), amikor a mérleg nyugalomban van a mért tömeg megegyezik a méréshez használt tömeggel:

mg = m0g vagyis
m = m0

ahol m a mérendő tömeg, m0 az alkalmazott súlysorozat tömege.

A rugós mérleg súlyt mér. A mérés alapja, hogy egy rugó megnyúlása az erőhatással arányos (bizonyos tartományban). Mivel nagyobb tömegre nagyobb súlyerő hat, ez is alkalmas tömeg mérésére.

Az újabb, digitális mérlegekben általában egy piezokristályt alkalmaznak. Ezek is a rá helyzett tömegre ható súlyerőt mérik. Nagyobb súlyerő nagyobb nyomást hoz létre a kristályban és a nyomással arányos feszültség megfelelő módon megjeleníthető egy kijelzőn.

A 10-6 - 10-9 kg tömeg mérésére képes mérlegeket mikromérlegnek nevezik.

A képen látható mikromérleg 0,01 mg mérésére képes.

Felhasznált irodalom