sav
(savas hidrogén, savmaradék, egyértékű, egybázisú, egybázisos, kétértékű, kétbázisú, kétbázisos, háromértékű, hárombázisú, három bázisú, erős sav, gyenge sav, oxisav, oxigénmentes sav, savanhidrid, ásványi savak, biner sav, hidrogénsav, vizes sav)

Nemfémek és félfémek oxidjai vízzel savakat alkotnak.

A savak olyan vegyületek, amelyeknek helyettesíthető hidrogénatomja(i) van(nak) (savas hidrogén - amely(ek) a sav disszociációjakor pozitív iont képez(nek)), vizes oldatuk vezeti az elektromos áramot, annál jobban, minél erősebb sav. Sav minden olyan vegyület, amely hidrogéniont tud leadni. A savak oldata a legtöbb fémet hidrogén keletkezése közben feloldja (ábra) és sok vegyület, pl. színezék (indikátor) színét megváltoztatja, pl. a lakmusz oldatát pirosra, a kurkuma nevü sárga színezéket barnára, stb.

A savak vízben és és bizonyos más oldószerekben oldva hidrogénre és savmaradékra disszociálnak, a hidrogén az oldatban pozitív töltésű ion (kation), a savmaradék pedig negatív töltésű ion (anion) formájában van jelen.

Néhány jellemző példa: sósav (HCl), anionja a Cl^- (kloridion), salétromsav (HNO₃), anionja a NO₃^- (nitrátion), a szénsav (H₂CO₃), anionja a CO₃^2- (karbonát-ion), a kénsav (H₂SO₄), anionja a SO₄^2- (szulfátion).

A savak helyettesíthető hidrogénjeinek számát a sav "(vegy)értékének" nevezzük, tehát a sósav pl. egy (vegy)értékű, a kénsav két (vegy)értékű sav. Említik az egybázisú (egybázisos), kétbázisú (kétbázisos), hárombázisú (hárombázisos) kifejezést is ugyanerre.

A savak különböző erősségüek, de ez nem függ össze (vegy)értékükkel
Az erős savak, mint pl. sósav , vizes oldatában teljesen disszociálnak.
A gyenge savak, mint pl. a szénsav vizes oldatában csak részlegesen disszociálnak.

Az oxisavak (Oxigént tartalmazó savak) alapját képező oxidokat savanhidrideknek (anhidrid=víztől megfosztott) nevezzük. Pl. a szén-dioxid (CO₂) a szénsav savanhidridje.
Oxigénmentes savak, pl. a sósav esetén természetesen nem beszélhetünk savanhidridről.

Ásványi savaknak az erős szervetlen savakat (pl. salétromsav, kénsav) nevezik.

A biner savak olyan savak, amelyben a savas hidrogénatom(ok) nem oxigénhez, hanem közvetlenül más atomhoz kapcsolódnak.
Például a sósav (HCl).
Az ilyen vegyületeket néha hidrogénsavaknak nevezik.

A vizes savakban a savas hidrogén egy fémionhoz kapcsolódó vízmolekulán helyezkedik el.
Például

Al(OH₂)₆³⁺ + H₂O → Al(OH₂)₅)(OH)²⁺ + H₃O⁺

A savasság és lúgosság mértékét a pH értékkel fejezik ki.

A lexikonomban található összes sav, illetve oxisav legyűjthető a Szójegyzék keresőmezőjébe a sav illetve oxisav keresőszót beírva.

Felhasznált irodalom