ózonpajzs
(ózonréteg, ózonernyő, ózonlyuk)
A felső
sztratoszféra legnagyobb ózon-
(O3) koncentrációjú része,
kb. 20-60 km-es magasságban.
Az ózonpajzs kétatomos "normál"
oxigénből (O2)
a Nap ultraibolya
sugárzásának hatására keletkezik.
Az ózonpajzs védi meg a Földet
az ultraibolya sugárzás káros hatásaitól.
Az ózonréteg vastagságának szokásos mértékegysége DU (Dobson-egység).
A földi légkör normális ózontartalma 300 DU körüli, vagyis 3 mm vastagon borítaná be a Földet.
Az úgynevezett freongázokkal
(klórfluorozott-szénhidrogénekkel) végbemenő komplex kémiai
reakciók során lebomolhat. A freongázokat
aeroszolos sprayk,
hűtőrendszerek és műanyaghab
csomagolóanyagok gyártása során használják.
Az Antarktisz fölött létrejött "ózonlyuk" (a képen)
miatt a 80-as évek közepén nemzetközi aggodalom támadt, és ez a freongáz
használatának betiltását követelő mozgalmak kibontakozásához vezetett.
1987-ben közel 40 ország írta alá a montreali egyezményt, amelyben megállapodtak
a freonok használatának
csökkentéséről, és előirányozták, hogy 1999-re a freonfelhasználást az 1986-os
szint felére csökkentik.
1989-ben az Európai Közösség brüsszeli tanácskozásán a freon felhasználásának
a lehető legrövidebb időn belüli 85%-ot csökkentésében, és az évezred végére
annak teljes betiltásában állapodtak meg.