morfium
(morfin, (5R,6S,9R,13S,14R)-4,5-epoxi-N-metilmorfin-7-en-3,6-diol)
C17H19NO3
Hallucinogén hatású ópiumszármazék alkaloid.
Előfordulás
A mák egyik alkaloidja.
A morfin molekulaképe balra golyó és pálcika jobbra térkitöltéses megjelenítésben.
![]() |
![]() |
A Morfin.pdb koordináta fájl térben megjeleníthető a https://sourceforge.net/projects/openrasmol/ címről letölthető molekulamegjelenítő programmal
Történet
Először Friedrich Wilhelm Adam Sertürner német gyógyszerész izolálta 1804-ben,
Morfeuszról, az álmok görög istenéről nevezte el morfiumnak. Gay-Lussac
javasolta a morfin nevet.
Az alkaloid száraz, csépelt mákból
történő gyártásának technológiáját Kabay János
dolgozta ki.
Fizikai és kémiai tulajdonságok
Fehér kristályokból álló anyag.
Olvadáspontja 195-200°C
Forráspontja 254°C
Felhasználás
Erős fájdalom csillapítására, szigorú ellenőrzés mellett.
Hasmenés elleni készítményekhez is felhasználják.
Biológia
Használata függőséghez vezethet.
Túladagolása halált okoz, mivel megállítja a légzést.