metastabil állapot
(metastabil szerkezetek, nem egyensúlyi szerkezetek)

Az egyensúlyi állapothoz képest többletenergiát hordozó, bizonytalan stabilitású, könynen megzavarható állapot.

Az anyag metastabil lehet:
- Összetételét tekintve, ha pl. egy adott fém több másik fémet tart oldatban, mint az az egyensúlyi állapotában lehetséges (túltelített szilárd oldatok)
- Szerkezete vonatkozásában, ha az adott rendszer nem a termodinamikailag legstabilabb atomi elrendezettség állapotában van (kristályos, kvázikristályos vagy amorf állapot). (A szén allotrop módosulatai közül a gyémánt metastabilis.)
- Morfológiai állapotát tekintve, ha az anyag előállítása során nagyszámú diszlokáció, szemcsehatár és határfelület alakul ki, azaz nagy határfelület/térfogat arány jellemzi.

A mechanikailag megmunkált fém morfolófiailag metastabil, elsősorban ez okozza fokozott reakcióképességét.
Ilyen metastabil (nem egyensúlyi) szerkezetek általában gyors hűtés során alakulnak ki.
Vagy olyan új, nem egyensúlyi fázisok alakulnak ki, melyek lassú hűtés során nem jöttek volna létre, vagy az egyensúlyi fázisokhoz hasonló, de ötvözőtartalomban és termikus rácshibákban túltelített szerkezetek jönnek létre.

A lágyító hőkezelés hatására különböző szakaszokban csökken a fém morfológiai metastabilitása.


Felhasznált irodalom