magnetométer

Mágneses tér mérésére alkalmas műszer.

Legelterjedtebb megoldás egy kellően kis méretű, áramjárta vezető keret, amely minden irányban könnyen el tud fordulni. A mágneses mező a magnetométerre forgatónyomatékot (M) gyakorol, amely ennek hatására beáll egy egyensúlyi helyzetbe (ábra).
A forgatónyomaték akkor maximális, amikor a magnetométer síkja erre az egyensúlyi helyzetre merőleges.
A maximális nyomaték nagysága függ a mágneses tér erősségétől. Az erre jellemző mennyiséget mágneses indukciónak nevezzük.

Az űrkutatás egyik alapműszerének tekinthető.
Alkalmaznak a fentitől eltérő módszerű műszert is, pl az atomfizikai elveket felhasználó proton-precessziós magnetométer.

Felhasznált irodalom