lipidek
(összetett lipidek, egyszerű lipidek)

Különböző összetételű zsírszerű anyagok.

Két nagy csoportba sorolhatók:
- Az összetett lipidek csoportjában a hosszúláncú zsírsavak észterei vannak.
Ide tartoznak a gliceridek (állati és növényi olajok és zsírok), a foszfolipidek, glükolipidek, és a viaszok.
- A zsírsavat nem tartalmazó egyszerű lipidek csoportja.
Ide tartoznak a szteroidok és a terpének.

Előfordulás
Az élőlényekben mindenütt előfordulnak.
Vannak köztük sejthártya alkotók (foszfolipidek), tartalék tápagyagok (zsírok, olajok), szignálmolekulák (az arachidonsav származékai).

Sejthártyát alkotó kettős lipidréteg fehérje "kapukkal"

A viaszok létfontosságú vízállóságot nyújtanak a testfelületeknek.
A terpének közé tartozik például az A-vitamin, E-vitamin és K-vitamin, és a fitol (a klorofill alkotója).
Előfordulnak esszenciális olajokban, például a mentolban vagy a kámforban. A szteroidok közé tartoznak a mellékvese hormonok, a szexhormonok, és az epesavak.
A lipidek kapcsolódhatnak fehérjékhez lipoproteineket, és sejtmembránokat kialakítva. A baktériumok sejtfalában a lipidek kapcsolódhatnak poliszacharidokkal lipopoliszacharidokat képezve.

Fizikai és kémiai tulajdonságok
Szilárd vagy folyékony anyagok.
Vízben nem, zsíroldó szerekben (szerves oldószerekben, pl. kloroformban, benzolban, stb.) jól oldódnak.
Alapvetően szénből, hidrogénből és oxigénből épülnek fel, de bizonyos fajtáik foszfort és nitrogént is tartalmaznak.
Többségük molekuláját hosszabb-rövidebb szénhidrogénlánc alkotja (például zsírsavaknak, foszfolipideknek).
Vannak köztük szénhidrogéngyűrűt tartalmazó lipidek is (szteroidok).

	Néhány lipid(alkotó) molekulaképe a nyilakkal váltható.

Felhasznált irodalom