látens hő
(rejtett hő, specifikus látens hő, moláris látens hő, fajlagos olvadáshő, olvadáshő, fajlagos forráshő)

Az elnyelt vagy felszabaduló hő mennyisége egy anyag állandó hőmérsékleten történő halmazállapotváltozásakor.

Akkor nyelődik el vagy szabadul fel, amikor egy anyag állandó hőmérsékleten halmazállapot-változáson megy keresztül, tehát szilárdból cseppfolyóssá (olvadáshő), vagy cseppfolyósból légneművé (párolgási hő) válik.
Jele: L
Mértékegysége J (joule).

A specifikus látens hő (jele l) az egységnyi tömegű anyag által elnyelt vagy kibocsátott hőmennyiség az izoterm halmazállapot-változásnál.
A moláris látens hő az egységnyi anyag által elnyelt vagy kibocsátott hőmennyiség izoterm halmazállapot-változáskor.

A fajlagos olvadáshő az a hőmennyiség, amely 1 kg szilárd anyagot az olvadásponton csepfolyóssá alakít. Ugyanez a hőmennyiség szabadul fel az anyag fagyásakor.
Más definíció szerint az olvadáshő a hőmennyiség, amelyet egy adott anyag 1 móljával közölni kell ahhoz, hogy szilárd halmazállapotból folyékony halmazállapotba menjen át.
Mértékegysége J/mol

Néhány anyag olvadáshője (J/mol)
Víz - 6030
Etilalkohol - 4646
Szén-dioxid - 8330
Nátrium - 2599
Alumínium - 10684,08

A fajlagos párolgáshő az a hőmennyiség, amely 1 kg folyékony anyagot az adott hőmérsékleten gőzzé alakít. Ugyanez a hőmennyiség szabadul fel a gőz lecsapódásakor.
Más definíció szerint a párolgáshő az a hőmennyiség, amelyet a folyadék 1 móljának 1 atmoszféra nyomás hoz tartozó forráspontján a gőzzé alakításához szükséges.
Mértékegysége J/mol

A fajlagos forráshő az a hőmennyiség, amely 1 kg folyékony anyagot a forrásponton gőzzé alakít.

A víz látens hő értékei:
fajlagos olvadáshő 0 °C-on 3,35 * 105 J/kg
fajlagos forráshője 100 °C-on 2,26 * 106 J/kg

Felhasznált irodalom