látens hő
(rejtett hő, specifikus látens hő, moláris látens hő, fajlagos olvadáshő, olvadáshő, fajlagos forráshő)
Az elnyelt vagy felszabaduló hő mennyisége egy anyag állandó hőmérsékleten történő halmazállapotváltozásakor.
Akkor nyelődik el vagy szabadul fel, amikor egy anyag állandó hőmérsékleten
halmazállapot-változáson megy keresztül,
tehát szilárdból cseppfolyóssá
(olvadáshő), vagy cseppfolyósból
légneművé (párolgási hő) válik.
Jele: L
Mértékegysége J (joule).
A specifikus látens hő (jele l) az egységnyi tömegű
anyag által elnyelt vagy kibocsátott hőmennyiség
az izoterm halmazállapot-változásnál.
A moláris látens hő az egységnyi anyag által elnyelt vagy kibocsátott
hőmennyiség izoterm halmazállapot-változáskor.
A fajlagos olvadáshő az a hőmennyiség,
amely 1 kg szilárd anyagot az olvadásponton
csepfolyóssá alakít. Ugyanez a hőmennyiség
szabadul fel az anyag fagyásakor.
Más definíció szerint az olvadáshő a hőmennyiség,
amelyet egy adott anyag 1 móljával közölni
kell ahhoz, hogy szilárd halmazállapotból
folyékony halmazállapotba menjen át.
Mértékegysége J/mol
Néhány anyag olvadáshője (J/mol)
Víz - 6030
Etilalkohol - 4646
Szén-dioxid - 8330
Nátrium - 2599
Alumínium - 10684,08
A fajlagos párolgáshő az a
hőmennyiség, amely 1 kg folyékony
anyagot az adott hőmérsékleten gőzzé
alakít. Ugyanez a hőmennyiség szabadul
fel a gőz lecsapódásakor.
Más definíció szerint a párolgáshő
az a hőmennyiség, amelyet a folyadék
1 móljának 1 atmoszféra
nyomás hoz tartozó forráspontján
a gőzzé alakításához szükséges.
Mértékegysége J/mol
A fajlagos forráshő az a hőmennyiség, amely 1 kg folyékony anyagot a forrásponton gőzzé alakít.
A víz látens hő
értékei:
fajlagos olvadáshő 0 °C-on 3,35 * 105 J/kg
fajlagos forráshője 100 °C-on 2,26 * 106 J/kg