Jedlik Ányos István

(1800 - 1895) Magyar fizikus,
Gimnáziumi tanulmányait Nagyszombatban és Pozsonyban végezte.
Pannonhalmán 1817-ben belépett a Szent Benedek-rendbe.
Győrött a gimnáziumban, majd a bencés líceumban tanított.
Tanári pályáját 1831-től kezdve Pozsonyban folytatta,
majd 1840-ben elfoglalta a pesti egyetem fizika tanszékét, és itt dolgozott 38 éven át.
Már 1850-ben megjelent első fizika tankönyve: a Természettan elemei. Ennek sajnos csak első része készült el teljes terjedelemben: A súlyos testek természettana. További része lett volna a Hőtan, mely egy 66 oldalas kéziratban őrződött meg Pannonhalmán, a Főapátsági Könyvtárban. Ezt a kéziratot 1990-ben kiadta a Műszaki Könyvkiadó, Hőtan címmel (részlet a kéziratból).
1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta, anélkül, hogy előbb levelező tag lett volna.
1863-ban rektor az egyetemen.
Munkásságáért királyi tanácsosi címet és vaskorona-rendet is kap.
Nyugalomba vonulása után élete utolsó éveire Győrbe vonul vissza.

Gyakorlati jellegű találmányai is jelentősek:
Szódavízgyártó gépet, osztógépet, optikai rácsokat is készített.
Legnagyobb eredményeit azonban az elektromosság terén éri el.
Oersted, Ampere és Schweigger találmányait megismerve különös érdeklődéssel fordul az elektromagnetizmus felé. E téren két nagy felfedezése: az elektromágneses forgások és a dinamó-elv.
Három ilyen forgó szerkezet leírását adta: az elsőben a galvánáram vezetése szilárd helyzetű és az elektromágnes forog, a másodikban az elektromágnes áll szilárdan és az áramvezető forog körülötte, a harmadikban a multiplikátor drótját is elektromágnessel helyettesítette.
1829-ben megalkotta a világ első gyakorlatban is működő villanymotorját, ahogy őnevezte: a "villamdelejes forgonyt" (a képen).

A dinamo-elektromos gép eszméjével hat esztendővel megelőzte Siemenset, de kutatási eredményeit nem közölte a tudományos világgal, ezért a gép feltalálása Siemens nevéhez fűződik. (1867) Jedlik készüléke sajátkezű használati utasításával együtt a Pannonhalmi Főapátság Könyvtárában található.

Az 1873-as bécsi világkiállításon kiállították "csöves villámszedőjét", s a nemzetközi zsüri haladási éremmel tüntette ki.

Ne feledkezzünk meg nyelvújító tevékenységérol sem: neki tulajdoníthatók pl. a következő szavaink: dugattyú, eredő, huzal, nyomaték, térfogat, valamint a halmazállapot és a hullámelhajlás kifejezések. Érdekességként megemlíthetjük azóta már feledésbe merült nyelvi leleményeit is: az ion helyett: meneny, az anion es kation helyett bemeneny illetve kimeneny.

Ma is több intézmény, iskola viseli a nevét:

Felhasznált irodalom