izzadság
(verejték)
Sók
(főleg nátrium-klorid) és más kicsiny molekulák
(pl. karbamid, tejsav
és ammónia) hígított oldata,
amelyet az emlősök bőrén lévő verejtékmirigyek aktívan kiválasztanak.
Gondoskodik a nitrogén
kiválasztásának mechanizmusáról.
A bőr felületéről történő párolgás
hőveszteséget is jelent, így az izzadság különösen fontos a hőmérséklet-kiegyenlítés
tekintetében. Normál esetben 1 liternyi verejték párolog el, ami 500 kalóriányi hőt képes leadni.
Avas vajra emlékeztető szagát a "kísérő" baktériumos folyamatokban
keletkező különböző karbonsavak
[butánsav (vajsav), pentánsav (valeriánsav) és hexánsav (kapronsav)] okozzák.
A baktériumos folyamatok alapja a Streptococcus albus baktérium által kiválasztott
tejsav, amelyet más baktériumok megemésztenek
és a már említett karbonsavakká alakítanak.
A verejték más vegyületeket is tartalmaz, például hormonokat, butándiont
(ennek a szaga a sajtéra emlékeztet) és "hónaljszagú" 3-metil-2-hexénsavat.
A kutyák az izzadság egyénre jellemző szaga alapján ismerik meg az embert.