Molekulák
közötti erős másodlagos vonzóerő, amely egy elektronegatív atom
elektronja és egy másik molekula
kötésben lévő hidrogénatomjának
magja között lép fel.
hidrogénkötés
Molekulák
közötti erős másodlagos vonzóerő, amely egy elektronegatív atom
elektronja és egy másik molekula
kötésben lévő hidrogénatomjának
magja között lép fel.
Hidrogénkötés a vízmolekulák között
A hidrogénkötés kialakulásának feltétele, hogy a hidrogénhez
nagy elektronegativitású atom
(pl. N, O, F) kapcsolódjék. Ilyen vegyület például az ammónia
(NH3).
A hidrogénkötés a
legerősebb az intermolekuláris (molekulák közötti) kölcsönhatások közül. A vízhez (H2O)
hasonló kémiai összetételű kén-hidrogénben (H2S) például nem alakul ki hidrogénkötés,
csak az úgynevezett dipólus-dipólus kölcsönhatás.
A DNS molekula két láncát is hidrogénkötések tartják össze.
Legerősebbek a fluoratom
hidrogénkötései, de az oxigéné
gyakoribbak.
A hidrogénkötés létével magyarázhatók a víz
és a jég bizonyos tulajdonságai.
Hidrogénkötések molekulán belül
is előfordulhatnak.
A fehérjemolekulák alakjának legfontosabb
meghatározói.