földi légkör
(levegő, felsőlégkör, őslégkör)

Földünket körülvevő gázburok.

A földi légkört a levegő alkotja, amely átlagosan 78% nitrogénből, 21% oxigénből, 1% argonból és egyéb kisebb mennyiségben előforduló anyagokból (szén-dioxid, neon, hélium, kripton, hidrogén, xenon) álló gázelegy.
A nedves levegő 3,1%-ig vízgőzt is tartalmazhat.

A Föld légköre több koncentrikus héjra oszlik,
a legalsó a troposzféra,
ezt követi a sztratoszféra, itt található az ózonréteg
a mezoszféra
és a termoszféra.
Exoszférának nevezzük a földi légkör kb. 400 km-re lévő külső héját, amelyből a könnyű gázok már megszökhetnek.

A földi légkör felső, kb. 100 km fölötti részét felsőlégkörnek nevezik.
Felülről a magnetoszféra határolja
Fizikai állapotát (elsősorban hőmérsékletét) erősen befolyásolja a naptevékenység.
A felső légkör gázösszetétele erősen függ a magasságtól.

A földi légkör tartalmazza az élethez szükséges gázokat, és megvéd a káros ionizáló sugárzásoktól (Pl. az ultraibolya sugaraktól).

Az Föld kialakakulása utáni őslégkör kialakulását elsősorban a vulkánkitörések eredményeként légkörbe kerülő gázok (nitrogén, víz, szén-dioxid, szén-monoxid, ammónia és metán) tették lehetővé. Ebben a redukáló jellegű őslégkörben az oxigén koncentrációja a mainak mindössze 0,1%-a volt.

Felhasznált irodalom