elektromos dipólus
(dipólusmomentum, indukált dipólus)
Elkülönített, ellentétes elektromos töltéspár.
Az elektromos
térbe helyezett dipólusra a p-vel arányos forgatóerő
hat, amely a dipólust a tér irányába igyekszik fordítani.
Jele: p,
Mértékegysége: C.m (coulomb.méter),
vektormennyiség.
Az egymástól l távolságra lévő +q és -q töltések alkotta elektromos dipólus momentuma
p = q.l
Molekuláknak is lehet dipólusmomentumuk,
nyomatékuk, ha negatív és pozitív töltéseiknek
középpontja nem esik egybe.
A töltésközéppontok elkülönültsége
lehet külső mezővel való kölcsönhatás
következménye (ekkor indukált dipólusról van szó), de lehet a molekula
szerkezetéből fakadó állandó jellegzetesség; ez utóbbi esetben poláros
molekuláról beszélnek.
Az elektromos dipólusmomentum mértékegysége
a debye.
A vízmolekulák például
polárosak, dipólusmomentumuk
megközelítőleg
p = 10-29 C.m.