elektromos dipólus
(dipólusmomentum, indukált dipólus)

Elkülönített, ellentétes elektromos töltéspár.

Az elektromos térbe helyezett dipólusra a p-vel arányos forgatóerő hat, amely a dipólust a tér irányába igyekszik fordítani.
Jele: p,
Mértékegysége: C.m (coulomb.méter), vektormennyiség.

Az egymástól l távolságra lévő +q és -q töltések alkotta elektromos dipólus momentuma

p = q.l

Molekuláknak is lehet dipólusmomentumuk, nyomatékuk, ha negatív és pozitív töltéseiknek középpontja nem esik egybe.
A töltésközéppontok elkülönültsége lehet külső mezővel való kölcsönhatás következménye (ekkor indukált dipólusról van szó), de lehet a molekula szerkezetéből fakadó állandó jellegzetesség; ez utóbbi esetben poláros molekuláról beszélnek.
Az elektromos dipólusmomentum mértékegysége a debye.

A vízmolekulák például polárosak, dipólusmomentumuk megközelítőleg
p = 10-29 C.m.

Felhasznált irodalom