ekvatoriális csillagászati koordináta-rendszer
(óraszög)
Kétféle
ekvatoriális csillagászati koordinátarendszert alkalmaznak az égbolton
látható objektumok helyzetének meghatározására.
A gömb alakúnak látszó égbolton, az égitestek látszólagos helyzetének meghatározásához
két adatra van szükség, egy hosszúsági és szélességi koordinátára.
Mindkét ekvatoriális koordinátarendszer hasonló a földrajzi koordináta
rendszerhez, mert alapsíkja a földi Egyenlítő síkjának a kiterjesztése, ami
az égboltot egy főkör mentén, az égi egyenlítőben metszi.
A koordináta rendszer alapsíkja tehát az égi egyenlítő síkja, pólusai az égi
pólusok, amelyek a Föld forgástengelyének és az éggömbnek a döféspontjai.
- Az I. ekvatoriális koordinátarendszerben a hosszúság jellegű
mennyiség az óraszög, mely azt mutatja, hogy mennyi ideje delelt az égbolt
adott pontja (csillaga).
(0-tól 24 óráig mérik az északi pólus felől az órajárással megegyező - negatív
- irányban. A
delelőcsillag óraszöge 0 h, a
pontosan nyugati irányban nyugvóé 6 h.)
- A II. ekvatoriális koordinátarendszerben az égitestek hosszúság
jellegű koordinátája a rektaszcenzió.
(Az égi egyenlítőn a tavaszpontból
kiindulva, az északi égi pólusról nézve az óramutató járásával ellentétes -
pozitív - irányban mérik. Értéke 0° - 360° közötti, de általában időbeosztást
használnak - 360° = 24h.)