dipólus
(dipólusmomentum, dipólusnyomaték, poláris molekula, nem poláris vegyület, apoláris, apoláros)

Elkülönített, ellentétes elektromos töltéspár.
A dipólusmomentum/dipólusnyomaték (jele μ) a pozitív töltés és a töltések közti távolság szorzata.
A dipólusmomentumot gyakran fejezik ki debye-ban; az SI egysége coulomb méter.
Egy kétatomos molekulában, pl. a HCl-ben a dipólusmomentum a kötés poláris jellegének a mértéke (poláris molekula); azaz az átlagos elektrontöltés eltolódása valamelyik atom felé.
Egy többatomos molekulában a dipólusmomentum az egyes kötések dipólusmomentumainak vektoriális összege.
Szimmetrikus molekulában, például a tetreklórmetánban (CCl4), nincs eredendő dipólusmomentum, noha az egyes C-Cl kötések polárisak.

A molekulákat polaritásuk alapján két csoportba sorolhatjuk:

Apolárisak (apolárosak)
- ha a molekula kötései apolárisak (ilyen pl. a hidrogén molekulája H-H -> H₂
- ha a kötései polárisak, de a kötések szimmetrikus elrendeződése folytán a polaritásvektorok összegzése nullát ad (ilyen pl a szén-dioxid O=C=O /CO₂/)
Azok a vegyületek, amelyek permanens dipólus momentummal nem rendelkező kovalens molekulákat tartalmaznak nem poláris vegyületek (pl. metán vagy benzol)

Dipólusosak
- ha a kötéseik polárisak és a kötések elrendeződése asszimetrikus

A molekulán belül a töltések eloszlása a meghatározó.
A kétatomos molekulák dipólusossá válnak, ha az atomoknak különböző mértékű az elektronegativitásuk; az elektronegatívabb atom részlegesen negatív töltésű lesz. (Ilyen pl. a sósav H-Cl -> HCl molekulája.)
A több atomból álló molekulákban a dipólusok vektorszerűen összeadódnak, így pl. a nem lineáris víz (H₂O) molekula dipólusos, de az egyenes szén-dioxid /CO₂ (O=C=O)/ kvadrupol, a tetraéderes metánmolekula /CH₄ pedig oktupol.

A vízmolekula negatív töltésű része az oxigén atomnál (felül), pozitív töltésű része a hidrogén atomok között (alul) látható az ábrán.

Felhasznált irodalom