köd (csillagászat)
(világos ködök, emissziós ködök, nebulium-vonalak, reflexiós ködök, sötét ködök, globulák)
Minden olyan
égi objektum, amely egy optikai
távcsőben elmosódó fényfoltként jelenik meg.
A kifejezés használata megelőzte a csillagászati fényképezést.
Manapság ezt a kifejezést pontosítva inkább csak a csillagközi
anyagból álló felhőkre használják.
A francia csillagász Charles Messier
készített egy máig használt katalógust a csillagködökről.
A képen az M1 katalógusjelű Rák-köd látható.
A világos ködök közül saját fénykibocsátásúak az emissziós ködök.
Erőteljesen világító HII-tartományok, valamint az oxigén- és a nitrogénatomok
egyes tiltott vonalai a jellemzik. Ezeket régebben nebulium-vonalaknak
nevezték. A HII-tartományok a rádióhullámok sávjában folytonos és vonalas spektrumot
bocsátanak ki.
A legismertebb emissziós köd az Orion-köd. Fényét igen forró csillagok
idézik elő.
A reflexiós ködök a bennük lévő gázokkal keveredő apró szilárd részecskékről
visszaverődő közeli csillagfény miatt világosak.
Az északi égbolton a legfeltűnőbb reflexiós köd a Plejádok.
A sötét ködök olyan nagy sűrűségű por
és gázfelhők, amelyek sem saját, sem visszavert fényt
nem bocsátanak ki és elfedik a mögöttük lévő csillagok
fényét.
Legismertebb közülük talán a Lófej-köd.
Az élesen határolt, kis kiterjedésű sötét ködöket globuláknak
nevezik.