általános légkörzési modell

A Föld légköri áramlataira vagy szélrendszereire, valamint a trópusi sarki területek közti energia- és csapadékmegoszlásra magyarázattal szolgáló modell.
A légköri áramlatokat a trópusi és a sarki szélességi övezetek közti hőmérséklet-különbségek okozzák, s e jelenség magyarázatára már többféle modellt is szerkesztettek.
Ezek közül a legegyszerűbb három cirkulációs övet feltételez mindkét féltekén a felszíni lényomás, a szél, a hőmérséklet és a csapadék megfigyeléséből származó adatok alapján.
A Hadley-szélkör az Egyenlítő és a szubtrópusi övezet között forgatja a légtömegeket.
Az Egyenlítő vidékén a napsugárzás hője miatt felszálló légáramlás és alacsony felszíni légnyomás alakul ki. A magasban (a felső troposzférában és az alsó sztratoszférában) ez a légtömeg elvándorol az Egyenlítőtől kb. a 30. szélességi fok vidékéig, a szubtrópusi magas légnyomásos rendszerek zónájába, ahol leszáll és felmelegszik. A felszíni szelek aztán ennek a magas légnyomású vidéknek az irányából fújnak, passzátszélként az Egyenlítő felé.
A közép-hosszúsági fokokon a felszíni Ny-i szelek szintén a szubtrópusi magas légnyomású vidékekről származnak, és alacsony légnyomású vidékek felé fújnak, amelyek közepe az 50. szélességi fok körül van. Itt a meleg levegőt függőlegesen szorítja ki a hideg, sarki levegő.
A felemelkedő légtömegek egy része nagy magasságokban visszaáramlik a szubtrópusi magas nyomású vidékekre - így jön létre a Ferrel-szélkör, más része pedig, szintén nagy magasságban, a sarkvidék felé halad - ez a Sarki-szélkör.
A Föld forgásából származó Coriolis-erő eltérő a horizontális felszíni szeleket, így jönnek létre az ÉK-i és a DK-i passzátok, a Ny-i szelek és a sarkvidéki K-i szelek.
A felszálló, alacsony légköri nyomással járó levegő felhőket és csapadékot hoz létre; a leszálló levegő viszont szárít.
Ez a modell összeegyeztethető a felszíni időjárásra vonatkozó megfigyelésekkel. Mégis, némiképp leegyszerűsíti a valós viszonyokat, mert pl. a műholdas megfigyelésből az derült ki, hogy a felső légrétegekben fújó szelek a modell következtetéseivel ellentétben nem K-iek, hanem Ny-iak.

Felhasznált irodalom