szterinek
(szteránváz, metil-1,2-ciklopentano-fenantrén, fitoszterinek, növényi szterinek, szitoszterin, sztigmaszterin, zooszterinek, állati szterinek, mikoszterinek, ergoszterin)

Három ciklohexángyűrűből és egy ciklopentángyűrűből álló ciklopentano-perhidrofenantrén-vázat, más néven szteránvázat tartalmazó vegyületcsoport.
A molekula alapja a metil-1,2-ciklopentano-fenantrén.

Előfordulás
A szterinek szabadon vagy zsírsavakkal észterezve fordulnak elő.
Előfordulnak a növényekben (fitoszterinek, vagy növényi szterinek - szitoszterin, sztigmaszterin) és az állatokban (zooszterinek vagy állati szterinek - koleszterin, dehidrokoleszterin, koproszterin, alloszterin) és az alacsonyabb rendű növényekben, főleg gombákban (mikoszterinek - ergoszterin, dehidroergoszterin, zimoszterin)

ergoszterin - a D-vitamin alapvegyülete	sztigmaszterin	szitoszterin

Fizikai és kémiai tulajdonságok
Több asszimetrikus szénatomot is tartalmaznak, ezért nagyon sok optikai izomerük lehetséges.
Észtereik lúggal nem szappanosíthatók el.

Biológia
Nagyon fontos vegyületek az élővilágban.
A koleszterin, a D-vitamin, az epesavak és számos hormon (szteroidok) alkotórészei.

Felhasznált irodalom