szaponinok
(triterpén szaponinok, pentaciklikus triterpének, tetraciklikus triterpének, szteroid szaponinok, szteroid alkaloidok)

Egyes növényekben előforduló glikozidok.
Nevük a latin sapo = szappan szóból ered, mivel vízzel összerázva erősen habzanak.
Három alapstruktúrájuk létezik:
1. penta- vagy tetraciklikus triterpének
2. szteroid szaponinok (a szerkezeti képleten egy ilyen látható)
3. szteroid alkaloidok
Egyes szaponinok észterkötésben savakat (pl. ecetsav, tiglinsav, angelikasav) is tartalmazhatnak még.
Cukorkomponenseik lehetnek: glükóz, galaktóz, xilóz, quinovoz, arabinóz, ramnóz, fukóz és ribóz, valamint glükuronsav fordul elő.

Előfordulás
Számos növényben megtalálhatók, pl. édesgyökér, fátyolvirággyökér, szappanfűgyökér, kankalingyökér, agave, yucca, aloe.

Az orvosi szappanfű

A természetben előforduló szaponinok túlnyomó része a triterpén csoportba tartozik.
A triterpén szaponinok elsősorban kétszikű növényekben, a szteroid szaponinok főleg egyszikű növényekben fordulnak elő.

Előállítás
Növényi részekből forró alkohollal kivonhatók.

Fizikai és kémiai sajátságok
Keserű ízűek.
Vízben már 1 ezreléknyi mennyiségben is erős habzást okoznak.
Savas vagy enzimes hidrolízissel szapogenin aglikonra és cukorra bomlanak.
A nem ionos természetű hidrofil (cukor) és hidrofób (triterpén vagy szteroid) molekularészek miatt a heterogén rendszerek fázishatárán csökkentik a felületi feszültséget.
A fentiek miatt háromféle alkalmazásuk lehetséges
- habképző / folyadék-gáz fázisoknál
- emulgeáló / folyadék-folyadék fázisoknál
- diszpergáló / folyadék-szilárd fázisoknál

Felhasználás
Kozmetikai célokra (emulgeáló és védőkolloid, illetve bőrpuhító, mikrocirkulációt javító, valamint kollagén szintézist fokozó hatásuk miatt) és a gyógyászatban (köptető, vizelethajtó, antibiotikus, gombaölő és antivirális hatásuk miatt).

Biológia
A szaponinok a vérkeringésbe jutva mérgezőek, mert képesek a vörösvérsejteket hemolizálni, azaz a hemoglobint membránkárosító hatásuk révén kiléptetni a vörösvértestekből.

Felhasznált irodalom