szacharóz
(nádcukor, répacukor, cukorgyártás, melasz)

C₁₂H₂₂O₁₁
Két egyszerű cukorból (szőlőcukor (glükóz), és a gyümölcscukor (fruktóz)) felépült diszacharid.

A szacharóz molekulaképe balra golyó és pálcika jobbra térkitöltéses megjelenítésben.

A Repacuk.pdb koordináta fájl térben megjeleníthető a https://sourceforge.net/projects/openrasmol/ címről letölthető molekulamegjelenítő programmal

Előfordulás
Igen elterjedt a növényvilágban.
Különösen sokat tartalmaz a répa, Beta vulgaris, amelynek nemesített (vagyis nagy cukortartalmú, de fajilag azonos formája a cukorrépa.
A cukornád a trópusokon terem, régebben csak ebből készítettek cukrot, amely Európában drágaságként volt ismeretes ("nádméz").
Marggraf mutatta ki 1749-ben, hogy a közönséges répa is 3...4 % cukrot tartalmaz ezt nemesítéssel 20...22 %-ra lehet növelni.

Fizikai és kémiai tulajdonságok
A szacharóz, monoklin kristályos anyag.
Olvadáspontja 180°C körül van, szennyeződések és nedvesség jelenlétében azonban ennél jóval alacsonyabb.
Hosszabb ideig 100-180°C hőmérsékleten tartva megbarnul, elbomlik (karamelizálódik). (Vizes oldatban már 80°C körül megfigyelhető bomlás.)

Vízben jól oldódik, tömény oldata sűrű. (Melegítéssel az oldódás erőteljesen növekszik.)
Cukoroldatok a polarizált fény síkját jobbra forgatják. (20°C-on a répacukor fajlagos forgatóképessége [a]D=+66,5°.)
Ezen a jelenségen alapszik a cukortermékek és cukortartalmú nyersanyagok (répa) cukortartalmának meghatározása. (A képen egy ilyen eszköz látható.)

Savval hidrolizálva glükózt, és a fruktózt ad (invertcukor).

Előállítás
Fontos megjegyezni, hogy a cukrot a növények "gyártják". A cukorgyár csak kivonja, tisztítja és kristályosítja a cukorrépában található diszacharidot.

A cukorrépából történő cukorgyártás során a felszeletelt répából meleg vízzel diffuzőrökben (a képen) kivonják a cukrot.
A szennyezett cukoroldatot mésszel kezelik amitől a benne lévő növényi savak oldhatatlan kalciumsók formájában kiválnak.
Ezután a mész fölösleget szén-dioxid bevezetésével CaCO₃-tá alakítva kicsapják.
Ezután az oldatot leszűrik, vákuumban bepárolják, míg a cukor kristályosodása megindul.
A cukoroldat barna színű és a kivált nyerscukor kristályok is sárgák a felületükhöz tapadó réteg miatt.
A nyerscukrot centrifugákban tisztítják meg a sűrű barna anyalúg, az úgynevezett melasz fölöslegétől, azután forró gőzt vezetnek be, ami a kristályokon lecsapódik és feloldja a melasz réteget, majd kicentrifugálódik.
A kristályokat ezután vízben oldják, az oldatot csontszénnel derítik és újból bepárolják. A kapott kristályok már igen tiszták.

A cukor a legnagyobb mennyiségben előállított tiszta kémiai vegyület. Évente több 10 millió tonnás mennyiségben állítják elő a világon.

Felhasználás
Mindenféle "édesítésre" a konyhában és az élelmiszeriparban. (Ez az, amit egyszerűen cukornak nevezünk a mindennapokban.)
Erjesztéssel etanol készíthető belőle.

Felhasznált irodalom