oxazol
(1,3-oxazol)

C₃H₃NO

Heterociklusos aromás vegyület. öttagú gyűrűvel, ami egy oxigén és egy nitrogén heteroatomot tartalmaz. Az azolok közé tartozik.

Előfordulás
A természetben egyes fehérjékben fordul elő. 

Fizikai és kémiai tulajdonságok
Sárgás, a piridinhez hasonló szagú folyadék.
Sűrűsége 1,05 g/cm³
Olvadáspontja -87 - -84°C
Forráspontja 69,5°C
Vízben jól oldódik.
Gyenge bázis.
Savakkal kristályos sókat képez.
Aromás jellegű vegyület.
Igen stabil, savak vagy lúgok hatására nem bomlik el.
Sok származéka viszont kevésbé stabil, ezek gyűrűje már híg savak vagy lúgok hatására is felhasadhat.

Előállítás
Oxazolszármazékok nitrogénatomot tartalmazó 1,4-dikarbonilvegyületekből előállíthatók foszfor-pentoxiddal.
Például acetilamino-acetonból foszfor-pentoxid hatására 2,5-dimetiloxazol képződik.
Az alapvegyület szintézise bonyolultabb.

Felhasználás
Magának az alapvegyületnek nincs nagy jelentősége, inkább a telített származékai a fontosak. Mezőgazdasági vegyszerek és gyógyszerek alapanyagai.

Felhasznált irodalom