ón-tetraklorid
(ón(IV)-klorid, sztanni-klorid)

SnCl₄
Az ón klórral alkotott sója.

Az ón-tetraklorid molekulaképe balra golyó és pálcika jobbra térkitöltéses megjelenítésben.

Az sncl4.pdb koordináta fájl térben megjeleníthető a https://sourceforge.net/projects/openrasmol/ címről letölthető molekulamegjelenítő programmal

Előállítás
Elemeinek egymásrahatásával keletkezik magasabb hőmérsékleten:

Sn + 2 Cl₂ = SnCl₄

Ón(II)-klorid és klór reakciójával is előállítható.
Desztillációval tisztítható.

Fizikai és kémiai tulajdonságok
Színtelen vagy kissé sárgás, füstölgő folyadék.
Vízzel kristályosodik (SnCl₄ . 5 H₂O)
Levegőn füstöt képez.
Olvadáspontja -33°C
Forráspontja 114°C-on
Sűrűsége 2,23 g/cm³
Gőze a levegőnél sokkal (9-szer) nehezebb.
Kovalens vegyület.
Vízzel hidrolizál hőfejlődés közben hidrogén-kloridot képezve.
Ónnal reagálva ón(II)-kloriddá alakul:

SnCl₄ + Sn = 2 SnCl₂

Reagál terpentinnel, alkoholokkal és aminokkal tűz- és robbanásveszélyt okozva.
Sok fémet megtámad valamint a gumit és egyes műanyagokat is.
Oldja a ként, foszfort, brómot, jódot.
Kimutatták olyan species jelenlétét is, mint a SnCl₂I₂.
Sósavban és klóros oldatban a koordináció kiterjedhet négyről hatra, SnCl₆^2-képződésével.

Felhasználás
Pamutszövet festésénél pácolószerként.
Kerámiák készítésekor.
Edények ónozására.

Biológia
Belélegezve maró hatású, égő érzét, köhögést, nehézlégzést, zihálást, légszomjat okoz.
Bőrre vagy szembe jutva vörösséget, égő érzést, fájdalmat, okoz.

Felhasznált irodalom