aszparagin
(a-amino-borostyánkősav-amid)

C₄H₈N₂O₃, H₂N-CO-CH₂-CH(NH₂)-COOH
Fehérjealkotó aminosav.
Először spárgából izolálták 1806-ban, innen ered a neve.

Az aszparagin molekulaképe balra golyó és pálcika jobbra térkitöltéses megjelenítésben.

Az asn.pdb koordináta fájl térben megjeleníthető a https://sourceforge.net/projects/openrasmol/ címről letölthető molekulamegjelenítő programmal

Előfordulás
Főleg magvakban és fiatal hajtások fehérjéiben található, de előfordul a tejtermékekben, marhahúsban, baromfihúsban, tojásban, halban és más fehérjékben is.

Fizikai és kémiai tulajdonságok
Színtelen, kristályos anyag.
Olvadáspontja 235°C.
Vízben oldódik.
Fehérjékből savas hidrolízissel kinyerhető.
Királis molekula, két optikai izomere létezik.

Biológia
A fehérjékben hajlamos belső hidrogén kötések kialakítására.
A szervezet oxálecetsavból kiindulva képes előállítani megfelelő enzimekkel.

Felhasznált irodalom