Milyen anyagokból állanak a távoli csillagok?
A színképelemző
Csak amióta a távcsövet használjuk, tehát mintegy 350 éve, kezdtünk rájönni
arra,hogy Földünk csak
egy jelentéktelen kis, sötét, kihűlt égitest a lángolóan izzó csillagnapok között.
Csak azóta tudunk a Hold hegyeiről s egyet-mást a bolygók felületéről.
De a messzelátó nem alkalmas arra, hogy a távolabbi égitestekről is olyan közelebbi
ismereteket szerezzünk, mint a Holdról.
Távcsöveink ugyanis
nem hozzák elég közel hozzánk az égitesteket. Legnagyobb messzelátónk
(a Palomar-hegyi) nagyítása is csak 3000-szeres. Tehát a Holdat
133 kilométer közelre hozza, a Mars
bolygót pedig úgy látjuk, mintha 26 000 kilométerről néznénk szabad szemmel.
Bizony 26 000 kilomterről nem sok részletet lehet megkülönböztetni egy bolygó
felületén.
Pedig a Mars aránylag nagyon közeli égitest. A Naprendszerünkön kívüli csillagok,
például a Tejútrendszer csillagai pedig olyan távol vannak, hogy hiába nézzük
őket a 3000-szeresen nagyító óriástávcsövön át, akkor is csak fénylő pontnak
látszanak.
Semmi reményünk sem lehet arra, hogy mai távcsöveinkkel olyan közel hozhassuk
az égitesteket, hogy esetleg arra is következtethessünk, hogy milen anyagokból
állanak. Olyan anyagokból épültek-e fel, amilyeneket itt a Földön
ismerünk, például oxigén,
vas, alumínium,
vagy a világmindenség ezen távoli részein más anyagok is előfordulnak, mint
a Földön.
És mégis, 1859-ben két német tudós, Kirchhoff és Bunsen megtalálta annak módját,
hogyan lehet megállapítani azt, hogy egy tűhegynyi fénylő pontnak látszó csillag
milyen anyagokból áll.
Ha a Nap vagy az izzólámpa fénye üveghasábra (prizmára) esik, szivárványszínek jelennek meg a hasáb közelébe tartott fehér papírlapon.
Az üveghasáb
a ráeső fényben levő
színek mindegyikét különböző mértékben téríti el útjától - színeire bontja a
fényt, ún. színkép
keletkezik (ábra).
Ha konyhasót (nátrium-kloridot)
tartunk lángba, akkor
az elpárolgó konyhasó
gőze sárgára festi a lángot.
A láng színe a nátriumgőztől
sárga lesz. Ejtsük ezt a fényt
az üvegprizmára. A
láng színképében
egy feltűnően erős sárga sávot látunk.
Az elektromos árammal
működő reklámcsövek különböző színűek. A világos rózsaszínben ragyogó csőben
héliumgáz bocsátja ki
a fényt, a kék színben
fénylő csőben neon-héliumgáz
és higanygőz keveréke.
Nézzük az ilyen színes reklámcsöveket üvegprizmára
tett kis résen át. Nem jelennek meg a szivárvány
összes színei, hanem csak egyes különálló színek, amelyek az illető gázokra,
anyagokra (hélium, neon,
higany) jellemzők. Például
a lítiumgáz fényében
egy vörös és egy narancssárga színű vonalat látunk. A kutatók a laboratóriumban
nagyon pontosan meg tudják mérni azt, hogy ezek a színes vonalak a színképben
hol jelennek meg.
A csillagász a távoli csillag
fényét üvegprizmára
ejti. Mivel a fény színeire
bomlik, különálló színes vonalakat lát. Tegyük fel, hogy lát egy sárga vonalat,
pontosan ott, ahol a laboratóriumban a konyhasó
színes vonala megjelenik. Ebből tudja, hogy annak a csillagnak
anyagában van nátrium.
Ezen kívül pl. egy vörös és egy narancsszínű vonalat is lát, pontosan ott, ahol
a laboratóriumban a lítiumgáz
vonalai láthatók. Ebből arra következtet, hogy azon a csillagon
megtalálható a lítium
nevű elem is.
A csillagászok eddig körülbelül 300 000, Napunkhoz
hasonló, saját fénnyel rendelkező csillag
színképét vizsgálták
meg. Megállapították a színképükben
megjelenő színes vonalak helyét és erősségét. Ennek alapján megtudták mondani,
hogy milyen anyagok
(elemek) fordulnak elő
azon a csillagon.
Megállapították, hogy a csillagok
is azokból az elemekből
állanak, amelyeket a Földön
ismerünk. A színképelemzés
bebizonyította a világ anyagi egységét.
Megjegyzés. - A csillagok
színképében némely
színek helyén sötét vonalak vagy sötét sávok láthatók. Tehát általában nem a
színek folytonos sorozata jelenik meg A Nap
színképében is sok
ezer ilyen sötét vonal látható. De pontosan meg lehet állapítani azt, hogy a
sötét vonal melyik szín helyén jelenik meg.
Sötét vonalak így keletkeznek: tegyük fel, hogy a csillag
maga a nátrium sárga
vonalának megfelelő színt bocsátja ki. De ez a sárga színű fény
áthalad a csillagot
körülvevő kisebb hőmérsékletű
gázburkon. Ha a gázburokban
van nátriumgáz, akkor
ez elnyeli a sárga színt. Ezért a csillagnak
a Földön megfigyelt
színképében a nátrium
jellemző sárga vonalának a helyén egy sötét vonal jelenik meg. Ezeknek az úgynevezett
elnyelési vonalaknak
megfigyelése alapján meg lehet állapítani, hogy milyen anyagok vannak jelen
a csillagot körülvevő
gázburokban, a csillag
légkörében.