A szénmikrofon

Ha a vezető ellenállása változik, változik a rajta áthaladó áram erőssége is. Ezt a jelenséget felhasználhatjuk arra, hogy az elektromos áram erősségét hangrezgések ütemében változtassuk a mikrofon segítségével.

Ha a szénszemcséket összenyomjuk, szorosabban érintkeznek, kisebb lesz az ellenállás, erősödik az áram

Kísérlet. Üvegcsövet töltsünk meg szénszemcsékkel, és kapcsoljuk sorba egy zsebelemmel és egy zsebizzóval.
Ha a csövet elzáró lappal a szénszemecskéket összenyomjuk, a lámpa fényesebben ég, mint akkor, amikor a szemecskék csak lazán érintkeznek, mert a szénszemecskék laza érintkezésekor nagyobb az ellenállás, szoros érintkezéskor pedig kisebb.


A szénmikrofon szerkezete

Ezen a jelenségen alapul a szénmikrofon működése. Beszéljünk a mikrofon lemezére.
A hanghullámok rezgésbe hozzák a lemezt. A lemez mögött szénszemecskék vannak. A szemecskéken át áramot vezetünk.

A rezgő lemez összenyomja, majd szétengedi a szénszemecskéket. Ezáltal a mikrofon ellenállása változik, ezzel együtt változik a rajta átfolyó áram erőssége is - a hangrezgések ütemében.


A modulált áram

A hangrezgések ütemében változó erősségű áramot modulált áramnak nevezzük. A szénmikrofont 1878-ban találták fel; a telefonban, hangerősítőkben használjuk.

A szénmikrofonon kívül vannak még más szerkezetű mikrofonok is (pl. mikrofonkristály-, elektrodinamikus, szalagmikrofon), mindegyik arra szolgál, hogy a hangrezgések ütemében változtassa az áramerősséget.

 

Felhasznált irodalom