Az ionok
A levegő és a gázok szigetelők. Nincsenek bennük szabad elektronok. Ha konzervdobozunknak töltést adunk, és magára hagyjuk, még percek múlva is töltést jelez a fel emelkedett sztaniol lemez.
Kísérlet. A megtöltött konzervdoboz pillanatok alatt elveszti töltését - ha égő gyufát tartunk tőle néhány centiméter távolságra.
Magyarázat. A gyufa lángja felmelegíti a levegőt. Minél melegebb a gáz, atomjai annál sebesebben repülnek. Végül akkora lesz a sebességük, hogy ütközés közben elektronokat szakítanak le egymásról.
Miért veszíti el töltését konzervdoboz?
|
A megmaradt atomrészek
pozitív töltésűekké
válnak. Például a nitrogén
atommag körül
7 elektron kering.
Mivel a mag pozitív
töltése ugyanakkora, mint a körülötte keringő elektronok
negatív töltése,
az atom kifelé nem
mutat elektromos
hatást.
Amikor a nitrogénatomról leszakad 2 elektron, nincs ami semlegesítse a nekik megfelelő pozitív magtöltést, a megmaradt atomrész tehát úgy viselkedik, mint két pozitív töltést mutató részecske. Az atomról leszakadt elektronok más semleges atomokhoz vagy molekulákhoz csatlakozhatnak. Az ilyen atom vagy molekula úgy viselkedik, mint a negatív töltésű test. Végeredményben: a láng környezetében pozitív és negatív töltést mutató atomok, molekulák, szabad elektronok keletkeznek. |
Most már könnyű megmagyarázni, hogyan veszíti el töltését a konzervdoboz.
A negatív töltésű doboz maga felé vonzza a levegőben levő pozitív elektromos részecskéket.
Ezek vándorolni kezdenek a doboz felé, rárakódnak. A dobozon levő elektronok
semlegesítik a részecskék pozitív töltését. Így lassanként megszűnik az elektronfelesleg
a dobozon.
Ha pedig a doboz töltése pozitív, akkor a levegőben levő szabad elektronok vagy negatív atomok, molekulák vándorolnak (vándorló görögül = ion) a doboz felé, és semlegesítik annak töltését.
A kifelé elektromos töltést mutató atom neve ion.
A láng tehát ionokat
hoz létre a levegőben.
A levegőben igen
kis számban különben is mindig vannak jelen pozitív és negatív ionok.
A vidéki tiszta levegőben
ezerbillió (1015) levegőmolekula
között 1 ion akad. A
nagy városi levegőben
tízbillió (1013) molekulára
jut 1 ion. Ezek a mindig
jelenlevő ionok okozzák
azt, hogy elektromosan
töltött dobozunk negyedóra múlva magától is elveszíti töltését
- lassú kisüléssel.