Energiafelhasználás / pazarlás a háztartásokban
(Sok kicsi sokra megy)

Egy USA-beli felmérés szerint az átlagos háztartásokban folyamatosan kb. 60 watt-ot fogyasztanak a különböző készenléti állapotban lévő eszközök.
Nálunk valószínűleg kevesebb ilyen eszköz üzemel, de azért itt sem kevés ez az "elpazarolt" energia.

Ennek kapcsán megpróbáltam összesszedni a háztartásban található eszközök jellemző elektromos fogyasztásait - nem csak a készenléti állapotukban.

Főbb témakörök:
Az a fránya készenlét..., Világítás, Háztartási eszközök, Szórakoztató elektronika, Összegzés

Az a fránya készenlét...

Az én házamban készenléti állapotban üzemelő eszközök összesítésének eredményén magam is ledöbbentem.

Az alábbi készülékek tápegysége folyamatosan tölti az akkumulátort vagy "csak úgy" működik:
- vezeték nélküli telefon
- "normál vezetékes" telefon (ami nálam gyakorlatilag egy mobil telefon)
- üzenetrögzítős telefon
- kaputelefon
- óra
- a műholdvevő beltéri egysége (kikapcsolt állapotban is működik, mutatja az időt)
- számítógép (a nap legalább felében "készenléti állapotban")
(Van még egy TV-m és és egy DVD játszóm, de azokat használaton kívül mindig kikapcsolom)

Tehát van 7 olyan eszközöm, amelyek gyakorlatilag állandóan készenléti állapotban működnek.
A készenléti fogyasztás függ az adott készüléktől. Meglehetősen eltérő adatokat (5-10-15-20-25 W) találtam. Apám szerint (aki szakember) az 5 W a reális adat.

Ezzel számolva az én állandó fogyasztásom 35 W.
Ez naponta 840 Wh (0,840 kWh), évente több, mint 300 kWh. Közel annyi, amit egy átlagos kombinált hűtő fogyaszt egy nap (illetve egy év) alatt!
"Forintosítva" (a jelenleg érvényes áron /2009-ben bruttó 43 Ft/kWh/ számolva) naponta 36 Ft.
Ez egy évben több, mint 13.000 Ft, vagyis a havi villanyszámlámból több, mint 1000 Ft megy el az ilyen, tulajdonképpen felesleges fogyasztásra.

Az általam talált adat szerint 0,43 kg szén-dioxidot "termelünk" 1 kWh elektromos energia előállítására. (Ez persze nyilván minden országban eltérő, attól függően, hogy milyen típusú erőműveket használnak, milyen a rendszer/ek/ hatásfoka, stb.)
Ezzel az adattal számolva évente 132 kg szén-dioxid kerül a légkörbe csak a készenléti állapotban lévő eszközeim miatt. Ez 72 m³ szobahőmérsékletű szén-dioxidot jelent.

Ezt a kb. 3 millió magyar háztartásra "extrapolálva" durván 900 millió kWh (900 MWh). Ez kb. megegyezik a Magyarországon 2001-ben szélerőművekben megtermelt elektromos energiával!
Ehhez az említett értékkel számolva 387.000.000 kg (387.000 tonna, vagyis 216.000.000 m³) szén-dioxid kibocsátás járul.

Gondolkodtam, hogy mennyit tudnék csökkenteni ezen, de nem igazán sokat.
A számítógépet nem lehet teljesen áramtalanítani.
Valószínűleg a műholdvevőnek sem tenne jót, ha kihúznám.
Ha a "normál vezetékes" telefonomat kihúznám azzal nem sokat spórolnék, mert akkor az akkumulátorát használná, ami lemerülne és amikor (mondjuk "nappali üzemmódban") visszadugnám, akkor a töltés során többet fogyasztana a készenléti állapotánál.
Az üzenetrögzítős telefonom tápját tulajdonképpen kihúzhatnám, amikor otthon vagyok, de elég nyűgös dolog lenne mindig bedugni, amikor mondjuk kimegyek füvet nyírni vagy egyéb kerti tevékenységet végezni.
A kaputelefont viszont akkor lehetne kihúzni, amikor elmegyek otthonról. Valószínűleg gyakran elfelejteném kihúzni, vagy visszadugni, ezért ez is elég nyűgösen kivitelezhető.

Szóval az igazán jó megoldás az lenne, ha az összes eszköz készenléti állapotát jelentősen csökkentenék. Ezt egyébként tervezik is néhány éven belül. A "megcélzott" készenléti fogyasztási érték 1,5 - 2 W. Vagyis a jelenleginek kb. egyharmadára akarnák leszorítani.

Világítás

Hamarosan megkezdődik a "hagyományos izzólámpák" kivonása a forgalomból. (Ha ezt Edison megérhette volna!)
Első körben a 100 W-os égők tűnnek el, aztán szépen fokozatosan a többi.
A világítás ugyan nem tartozik a legnagyobb fogyasztók közé, de nagyon sok fényforrást használunk és mondjuk a téli időszakban meglehetősen hosszú ideig, akár napi 6-8 óráig.

Nézzünk néhány példát erre.
Ha mondjuk egy 3 db "hagyományos 100 W-os izzólámpát" tartalmazó csillárt használ valaki a nappalijában mondjuk 6 órán keresztül a téli hónapokban, akkor ennek a napi fogyasztása 1,8 kWh, közel kétszerese egy átlagos kombinált hűtő napi fogyasztásának.
Ezt "forintosítva" (a jelenleg érvényes áron /2009-ben 43 Ft/kWh/ számolva) közel 80 Ft/nap, kb. 2300 Ft havonta ennek az egyetlen helyiségnek a világítására.
Ha ezt lecseréljük 3 db 20 W-os (ugyanolyan fényerejű) kompakt fénycsőre, akkor ennek a négyötöde megspórolható, a fogyasztás mindössze 0,36 kWh lesz naponta. (Fontosítva 15 Ft/nap, kb. 450 Ft/hónap.)

Minél nagyobb fogyasztású fényforrást használunk annál inkább érvényes az, hogy ki kell kapcsolni a világítást minden olyan helyiségben, ahol éppen nincs rá szükség!
Az említett esetben 0,3 kWh, kb. 13 Ft spórolható meg óránként az izzólámpás, illetve ennek ötöde a kompakt fénycsöves fényforrás esetén.

A kompakt fénycsövek tapasztalataim szerint nem túl hosszú élettartamúak és a kapcsolgatást is kevésbé szeretik, de a sokkal kisebb fogyasztásuk miatt mégis "megérik az árukat". És persze hamarosan nem is igen lesz más alternatíva...
Kivéve az egyre jobban terjedő LED-es fényforrásokat. Ezek még elég drágák, de szinte "örökéletűek" és nagyon kicsi a fogyasztásuk. A fényerejük ugyan nem valami hatalmas, de olyan helyiségekben, ahol csak az a lényeg, hogy ne essen orra az ember a sötétben, talán a legjobb alternatívát jelentik.

Háztartási eszközök

A háztartásokban használt eszközök közül a fűtő - hűtő berendezések a legnagyobb fogyasztók, bár az utóbbi időben elég jelentős méretű motorokkal látják el a különböző eszközöket (pl. porszívó, fűnyíró).

A kombinált hűtőt már többször említettem afféle "etalonként".
Egy korszerű ('A' energia osztályú) 285 literes kombinált hűtő 80 literes fagyasztóval kb. napi 1 kWh-t fogyaszt vagyis napi 43 Ft-ot, illetve évente 365 kWh-t, kicsit több, mint 14.000 Ft-ot. A régebbi hűtők sokkal magasabb "étvágyúak" és a fogyasztás természetesen sok egyéb tényezőtől is függ (pl. a helyiség hőmérséklete, ahol üzemel, a "nyitogatás" gyakorisága, a ráfagyott jég mennyisége, a behelyezett étel hőmérséklete).
Érdemes odafigyelni a hűtőre, mert nem mindegy, hogy napi 40 vagy napi 80 Ft-ot költünk rá.
Azon is érdemes elgondolkodni, hogy mi éri meg jobban: egy nagy mélyhűtőben otthon tartani sok mirelit cuccot vagy gyakrabban bevásárolni ilyesmit. (Költsön a hűtésre az áruház!)

A háztartásokban talán a legnagyobb fogyasztó a vízmelegítő, de az általában "éjszakai" vagyis kapcsolt áramról működik. Ennek ára jelenleg (2009) bruttó 25 Ft/kWh.
A talált adatok alapján egy 120 literes bojler, ha teljesen elfogyasztják belőle a meleg vizet, akkor 4 óra alatt fűti fel 65°C-ra és a fűtőbetét teljesítménye 1,8 kW.
Vagyis a teljes felfűtés energiaigénye 7,2 kWh. Ennek ára az említett kapcsolt áram díjával számolva 180 Ft.
Ezek szerint, ha minden nap teljesen elfogyasztjuk a 120 liter 65°C-os melegvizet, akkor napi 180, havi 5400 Ft-ot költhetünk melegvízre!
Szóval még "éjszakai áramról" is messze ez legnagyobb háztartási fogyasztó! Érdemes odafigyelni az állapotára. Ha pl. erősen vízköves, akkor ennél jóval többet is fogyaszthat!

A korszerű mosógépek fogyasztása 0,9 - 2,1 kWh/program.
Vagyis egy mosás elektromos költsége 38,7 - 90,3 Ft.
Nyilvánvalóan függ a választott hőfoktól, illetve attól, hogy teljes vagy fél program, a befolyó víz hőmérsékletétől, stb.
Szóval egy nagyobb családban, ha mindennap mosnak egy programot és a felső értékkel számolunk, akkor akár havi 63 kWh (2700 Ft is lehet a mosási energiaköltség.

A vasalók általában 1 kilowattosak és hőfokszabályzósak.
Vagyis a vasaló is jelentős fogyasztónak számít, de a vasalásra fordított energia (és persze annak a költsége) erősen függ a választott ruhaféleségtől (vagyis a hőfoktól) és a használati időtől. Maximálisan óránként 1 kWh energiát, vagyis 43 Ft-ot fogyaszt.

Nagyon jelentős fogyasztást produkálnak a klímaberendezések ("légkondik") is.
Fogyasztásukat elég nehéz megmondani, mert nagyon sok tényezőtől függ: a beállított hőmérséklet, a külső levegő hőmérséklete, a lakás hőszigetelése, a bejutó napfény mennyisége, stb.
A talált adatok alapján egy 3,5 kW-os split klíma fogyasztása legalább 1 kW óránként. Vagyis szélsőséges esetben akár, egész nap működtetve 24 kWh energiát, több, mint 1000 Ft-ot is fogyaszthat naponta! (Ez csaknem 10 és fél kg / több, mint 5,5 m³ szén-dioxid kibocsátást okoz!)
Ez rendkívül nagy energiamennyiség, ezen mindenképpen érdemes spórolni - anyagi és környezetvédelmi okokból egyaránt.

Saját tapasztalatomból állíthatom, hogy egy megfelelően kialakított lakóház (még a "hagyományos" is) az év legnagyobb hányadában 24°C alatt tartható meleg időben is, ha odafigyelnek a következőkre:
- Napközben legyenek zárva az ablakok.
- Ne engedjék be a napfényt (külső redőny vagy minél fehérebb, minél jobban tükröző reluxa használata. A sötét függöny semmit nem ér, ha a beérkező fényt nem sikerül látható hullámhosszon visszaverni az már mindenképpen a lakást fűti!)
- Éjszaka minél intenzívebb szellőztetés
Ezek betartásával alig van szükség a légkondi használatára.

Egy porszívó vagy fűnyíró fogyasztását sem könnyű meghatározni. Mondjuk egy 1600 W-os motor esetén ez az érték a "névleges" teljesítmény. Induláskor ennél jóval többet vesz fel rövid időre, használat közben viszont a terheléstől függ a teljesítmény és ezáltal a fogyasztás. Vagyis csak egészen szélsőséges esetben fogyaszt egy óra alatt 1,6 kWh-t egy 1600 W-os motor. Az ilyen eszközök egyébként sem működnek túl hosszú ideig, legfeljebb pár órát hetente. Szóval egyáltalán nem tartoznak a "nagyfogyasztók" közé.

Szórakoztató elektronika

Itt a TV-kkel és a számítógépekkel szeretnék foglalkozni a használat során, (készenléti állapotuk az első részben látható).
Ezek ugyan - teljesítményüket tekintve - nem tartoznak a "nagyfogyasztók" közé, de huzamosabb ideig történő használatuk jelentős áramfogyasztást, illetve költséget jelenthet.

A különböző méretű és típusú TV készülékekre talált adatok alapján gyakorlatilag annyi következtetés vonható le, hogy a nagyobb TV-k többet fogyasztanak.
Nézzük az óránkénti fogyasztásokat:
42 cm-es CRT TV - 80 Wh
72 cm-es CRT TV - 180 Wh
94 cm-es LCD TV - 200 Wh
105 cm-es plazma TV - 315 Wh

Vagyis, ha valaki egy kis méretű "hagyományos" TV-t (CRT) néz naponta 2 órát, az napi 0,16 kWh energiát, illetve kevesebb, mint napi 7 Ft-ot jelent. (Havi szinten kevesebb, mint 5 kWh, pénzben kicsit több, mint 200 Ft.)
Ugyanez a 105 cm-es plazma TV esetén napi 0,73 kWh, több, mint napi 31 Ft. (Havi szinten közel 22 kWh, több, mint 940 Ft)

Persze ha valakinél órákat megy minden nap egy ilyen "ménkűnagy" plazma TV, az tekintélyes fogyasztást produkálhat.

Igen jelentős lehet a számítógép fogyasztása.
Nehéz ugyan pontos adatokat mondani rá, mert sok tényezőtől függ (monitor típus, tápegység, stb.), de hozzávetőleg 150-200 W körülire saccolható. Ha folyamatosan megy hozzá egy monitor is, akkor még vagy 100 W.
Sokan egyáltalán nem kapcsolják ki, pedig az említett adatok "középértékével" (200 W) számolva ez 2,4 kWh energiát, pénzben számolva több, mint 100 Ft-ot jelent naponta, illetve 72 kWh-t, vagy közel 3.100 Ft-ot havonta.

Összegzés

A legtöbb energiát nyilván a nagyfogyasztókon (pl. vízmelegítők, légkondik) lehet megtakarítani, vagyis a legtöbb pénzt ezeken lehet megfogni.
Érdemes azonban odafigyelni a "kisebbekre" is.
(Ugyanakkor érdemes kétkedve fogadni az olyan tulzásokat, hogy a set-top boxok /tv-s dekóderek/ többet fogyasztanak, mint egy hűtőgép.)
Éves szinten a világításon vagy az eszközök készenléti állapotán is jelentős összeg megtakarítható.
Nem mellesleg jelentősen csökkenthető a szén-dioxid kibocsátás, a környezet szennyezése!

Alapelv, hogy kapcsoljunk ki lehetőleg minden olyan fogyasztót, amire éppen nincs szükségünk!

Felhasznált irodalom