Műanyagok
Barát vagy ellenség? Élhetünk-e nélkülük?

Már régóta készülök egy ilyen összeállításra és most egy az Élet és Tudomány év végi duplaszámában megjelent cikk adta a "végső lökést".

Néhány műanyagalkalmazás a sok közül

Rengeteg "dezinformáció" kering a műanyagokkal kapcsolatban is. Számos érdek ütközik, ami tovább gerjeszti a "harcot" a gyártók között. Ennek is következménye a különböző anyagokról keringő, a sajtó hozzá nem értő művelői által gerjesztett tévhitek elterjedésének. A hozzá nem értő zöldek is alaposan félrevezetik az embereket műanyagügyekben.

[Megjegyzés: Már nem emlékszem mikor írtam ezt a címszót, de azóta a "harc" (és a nemzetközi helyzet) csak fokozódott.
Nemrég (2020 tavaszán) a parlamentben előbb bejelentettek azután visszavontak egy törvényt az egyszer használatos műanyagok betiltásáról. Véleményem szerint nincs jelenleg olyan alternatíva a vékony műanyagzacskók helyett, aminek ne lenne nagyobb az ökológiai lábnyoma. Az újrahasznosítást kellene megoldani hatékonyabban. Persze tiltani egyszerűbb, a következmények meg csak később lesznek nyilvánvalóak.]

Megpróbálok tiszta vizet önteni a műanyagpohárba egy műanyagpalackból és egy műanyagszéken ülve, számítógépem műanyag-billentyűzetét kopogtatva, és műanyagmonitorát bámulva összeszedni mindazt, amit a műanyagokról ebből a szempontból tudni érdemes.

Lexikonom kémia részben elég részletes információ található a leginkább használt műanyagokról, de most más szempontokat szeretnék figyelembe venni. Igazából gondolatébresztőnek szánom.

Mű vagy valódi anyagok?

Az emberek általában hajlamosak feltételezni, hogy a világ fekete-fehér. Hogy vannak jó és rossz dolgok. A műanyagok rossz "píárjához" talán a szerencsétlenül megválasztott magyar elnevezés is hozzájárul.
A polimertermékekre használt szavunk a "műszaki anyag" szerencsétlen összevonásából keletkezett. A képlékeny, plasztikus, formázható jelentésű angol plasctics elnevezés sem teljesen tükrözi minden műanyag tulajdonságát, de legalább nem kelt olyan képzetet, mint a magyar "mű" kifejezés, ami egyeseknél a nem valódi jelentést hordozza. (Mint az ismert viccben, amikor a nem különösebben okos testvér azt válaszolja, hogy az ő bátyja nem a műegyetemre, hanem igazira jár.)

Az utóbbi időben amúgy is nagyon nagy teret nyert a "természetes" dolgok iránti igény. Egyesekben ez is azt sugallja, hogy ne használjanak "mű"anyagokat.
Pedig, ha belegondolunk a használati tárgyaink zöme "mű" anyagnak tekinthető. A természetben nem sok minden található meg abban a formában, ahogyan használjuk.
Az általunk felhasznált elemek és vegyületek legnagyobb hányada nem fordul elő a természetben úgy, ahogyan szükségünk lenne rájuk.
Az elemek (leginkább fémek) csak vegyületek formájában találhatók meg. Általában bonyolult technológiák szükségesek az előállításukhoz.
Az így előállított fémeket és egyéb elemeket sem elemi állapotban, hanem legtöbbször ötvözetek, keverékek, vagy pl. a félvezetőként legelterjedtebb szilícium esetén "szennyezett" formában használjuk fel.

Azt hiszem érdemes azon elgondolkodni, hogy miért is használunk valamit, valamilyen célra. Nyilván olyan anyagokat próbálunk használni (legalábbis jó lenne, ha így lenne), amelyek az adott célra minden szempontból a legalkalmasabbak.
Tehát ideális esetben olyan anyagot kell(ene) használni, ami az adott célra az összes lehetséges anyag közül a legalkalmasabb, előállítása
- a legolcsóbb
- a legkisebb környezetterheléssel jár (a legkevesebb anyag és energia szükséges az előállításához)
Célszerű, hogy
- a lehető legkönnyebb legyen, adott szilárdsági és egyéb paraméterek mellett
- a lehető leghosszabb élettartamú legyen
- könnyen újrahasznosítható legyen

Persze számtalan szebbnél szebb ötlet merülhet még fel. Teljesen nyilvánvaló azonban, hogy a műanyagok sok - fentebb említett - szempontból a legelőnyösebbek az adott célra.
A világ kőolajtermelésének mindössze 4-6 százalékát fordítjuk műanyagok előállítására, a zömét egyszerűen elégetjük, pedig jobb lenne megőrizni vegyipari alapanyagként.
A műanyagok ugyanis sokkal könnyebben előállíthatók kőolajból, mint más alapanyagokból, bár egyre többet állítanak elő biológiai úton (pl. a lebomló politejsav /PLA/ származékokat)

Létezhetünk-e műanyagok nélkül?

Erre a válasz egyértelmű igen, hiszen elég sokáig nélkülük létezett az emberiség.
Ha a kérdést úgy tesszük fel:
Érdemes-e nélkülük felépíteni az életünket?
Célszerű-e teljesen kiküszöbölni a használatukat?
Akkor azt hiszem a válasz elég egyértelmű nem.

Próbáljon mindenki elgondolkodni azon, hogy a legelterjedtebb eszközökben (pl. mobiltelefon, számítógép, gépkocsi, ruházat és egyéb textíliák, bútorok, stb. vannak-e műanyagok? Bizony vannak. Rengetegféle található bennük.

Próbáljon mindenki elgondolkodni azon, hogy mindennapi eszközeink előállíthatók-e egyáltalán műanyagok nélkül?

Képzeljünk el mondjuk egy gépkocsit műanyagok nélkül!
(Valami olyasmi lenne, mint a Ford-T modell - baloldali kép - jobbra egy újabb Ford modell)
- Baromi nehéz lenne (csupa fém, fa, üveg) és e miatt jó sokat fogyasztana.
- Egyáltalán nem biztonságos (nem lenne ragasztott biztonsági üveg, légzsák, meg egyéb nyalánkságok).
- Jó drága lenne, mert sokkal kevésbé lehetne megoldani a tömeggyártást a "hagyományos" anyagokból.

Képzeljünk el egy mobiltelefont műanyagok nélkül!
Hirtelen elképzelni sem tudom, mivel lehetne helyettesíteni a műanyagokat magában a telefonban.
Nem is beszélve a félvezető elállításáról. A fotolitográfiához használt fényérzékeny lakk helyett nem igazán tudok természetes anyagot elképzelni. Szóval az is lehet, hogy egyáltalán nem lennének integrált áramkörök (számítógépek, molbiltelefonok, stb.) műanyagok nélkül.

Képzeljük el, hogy nézne ki az egészségügy műanyagok nélkül!
Hány ember kapna el mindenféle nyavalyát, ha újra csak csupafém injekciós tűk, fém-üvegfecskendők lennének, amiket mindig ki kell főzni a használat előtt (aztán vagy steril lesz, vagy nem)?

Képzeljük el, milyen lenne egy sokmilliós nagyváros élelmiszerellátása műanyag csomagolóanyagok nélkül!
Mennyi papír kellene, hogy a felvágottakat, sajtokat, húsokat becsomagolják?
Mennyit kellene sorba állni, ha mindent ki kellene méretni?
Meddig lehetne eltartani az élelmiszereket korszerű műanyagcsomagolások nélkül?

Képzeljük el, milyen lenne a repülőgépgyártás jövője műanyagok nélkül.
A legkorszerűbb repülőgépek tömegének 20-50%-a műanyag-kompozitokból (pl. szénszálas műanyagokból) áll. Így tonnákkal csökkenhet a repülőgép tömege és ezáltal az üzemanyag-fogyasztása is.

Összegzés

Ha holnaptól eltűnnének a műanyagok, sok-sok évtizeddel lépnénk vissza az időben. Sokkal kényelmetlenebb lenne az életünk.

A Móricz Zsigmond körtér az 50-es években

Fenntartható fejlődés nem képzelhető el műanyagok nélkül!
Nem a műanyagokat kell megszüntetni, hanem a szelektív gyűjtést kell fejleszteni!
A műanyagok jól újrahasznosíthatók!
Ma már nem szabad "hagyományos módon" elásni a "szemetet"! Mindent újra kell hasznosítani, nem csak a környezet védelme érdekében, hanem "gyakorlati okokból" is, mert lassan elfogynak a nyersanyagaink!

A műanyagok barátaink. Ha megfelelően használjuk, gyűjtjük, újrahasznosítjuk őket biztosan jobb lesz az élet velük, mint nélkülük.

Felhasznált irodalom