Kémiai elnevezések
Elemek és vegyületek mindenféle elnevezései

Lexikonom Kémia részében, a legtöbb esetben megtalálható a kémiai elemek nevének jelentése és általában a vegyületeknek is, ha létezik, többféle elnevezése megtalálható. Sok helyen a "népies" elnevezések is jelen vannak.
Úgy gondoltam megér egy Érdekességek címszót, hogy a kémiai elemek és a vegyületek tényleg érdekesnek tűnő neveit összeszedjem.
Külön részben összegyűjtök a kémiai elemekre a nyelvújítás során kitalált nevek közül is néhány érdekesebbet.

A kémiai elnevezések "szabványosak", de nagyon sok anyagnak léteznek mindenféle egyéb elterjedt nevei is. Az átlagember sok esetben csak ezeket a neveket ismeri.
Nem sok háziasszonytól hallottam még, hogy egy csipet nátrium-kloridot tenne valamilyen ételbe, azt leginkább konyhasónak, vagy "nemes egyszerűséggel" csak sónak nevezik. Ha a mindennapi életben sót említenek, akkor mindenki erre a vegyületre gondol és eszébe sem jut, hogy a mészkőhegyek is egy ból (kalcium-karbonátból) állnak.

 

Néhány ismert kémiai elem érdekesebb elnenevezése (nevének eredete):

- hidrogén - hydrogenium = vízképző (görög hydro=víz, gennao=nemzek)
- magnézium - a Kisázsia nyugati részén fekvő Magnesia város nevéből
- kalcium - calx = mészkő
- kobalt - Az olyan, fémhez hasonló érceket, amelyeket nem tudtak fémmé feldolgozni "kobold"-nak nevezték.
- nikkel - Német bányászok gúnyosan "Kupfernickel"-nek hívták rézhez hasonló érceit, mert nem tudták rézre feldolgozni.
- réz - Cuprum - latin (Ciprus szigetének nevéből - már az ókorban fontos rézlelőhely volt.)
- platina - plata = ezüst (portugál nyelven kicsinyítős alakban)
- bór - a perzsa burah = bórax névből
- alumínium - Alumen = timsó
- szilícium - A kovakő - silex - latin nevéből
- germánium - Germania - Németország latin nevéből
- nitrogén - nitrogenium = salétromképző
- foszfor - A görög phosphoros - fényt hozó, a Vénusz régi neve, amikor napkelte előtt megjelenik
- arzén - A fehér arzén-oxid "arsenikon" nevéből, ami "férfiast" jelent.
- oxigén - oxygenium = savképző
- szelén - Selene holdistennő neve alapján
- fluor - folyós (A folypátot a középkor óta ércek folyósítására használták.)
- klór - chloros = zöldessárga (görögül)
- bróm - Bromos = bűz (görögül)
- jód - ioeides = ibolyaszínű (görögül) - gőzének színére utal
- hélium - heliosz = Nap (görögül) - színképét fedezték fel először a Nap vizsgálatakor
- neon - neosz = új (görögül)
- argon - argosz = renyhe, tehetetlen (görögül)
- kripton - kryptosz = rejtőzködő (görögül)
- xenon - xenosz = idegen (görögül)
- radon - a rádium nevéből, ebből különítették el először

 

Néhány ismert szervetlen vegyület közhasználatos neve:

- nátrium-hidroxid - marónátron, lúgkő
- nátrium-karbonát - szóda
- nátrium-hidrogén-karbonát - szódabikarbóna (nevezik még nátrium-bikarbonátnak és szóda-bikarbonátnak is.)
- nátrium-szulfát - glaubersó (Johann Rudolf Glauber (1604-1670) német kémikusról nevezték el.)
- nátrium-nitrát - chilei salétrom (caliche, nátronsalétrom és nitralin néven is ismert)
- kálium-karbonát - hamuzsír (a fahamuban megtalálható és lúgos kémhatása miatt zsíros tapintású)
- ezüst-nitrát - gyógyászati célra lapis, lápis, lápisz néven használják
- magnézium-hidroxid - szuszpenzióját magnéziatej néven használják gyomorsav túltengése ellen
- magnézium-szulfát - keserűsó (az ezt tartalmazó ásványvizeket keserűvizeknek nevezik)
- kalcium-nitrát - mészsalétrom (amikor a nedves falon "kivirágzik" falsalétromnak nevezik)
- kalcium-szulfát - gipsz (az albástrom is ennek egy módosulata)
- kalcium-karbonát - számos változata létezik a természetben és számos néven említik: mészkő, kalcit, mészpát, márvány, aragonit, gyöngyház, kréta
- kalcium-oxid - égetett mész
- kalcium-hidroxid - oltott mész
- berillium-alumino-szilikát - smaragd néven ismert drágakő (a berill egyik változata)
- cink-oxid - cinkfehér, horganyfehér
- higany-szulfid - ásványi formában cinnabarit vagy cinóber néven ismert
- alumínium-oxid - többféle formában és néven ismert: timföld, zafir, smirgel, korund, rubin
- titán-dioxid - titánfehér (A legjobb fehér pigment)
- mangán-dioxid - barnakő
- vas(III)-oxid - vörösvasérc, hematit, veseérc, vörös okker
- vas-oxid-hidroxid - limonit, barna vasérc, gyepvasérc, mocsárérc, okker (agyaggal keverve)
- szilícium-dioxid - számos változatban és néven ismert: kvarc, hegyikristály, tűzkő, kovakő, kovagumó, opál, nemesopál, karneol, szárder (a földkéreg egyik legelterjedtebb ásványa)
- nátrium-szilikát - tömény vizes oldata a vízüveg
- dinitrogén-oxid - kéjgáz, nevetőgáz (a gyógyászatban altatásnál használják), nitró (amikor a gyorsulási versenyeken használják)
- ammónium-hidroxid - szalmiákszesz
- ammónium-karbonát - szalakáli, repülősó
- salétromsav - választóvíz (az ékszerészek nevezik így, mert az ezüstöt (és más fémeket) feloldja, de az aranyat nem)
- hidrogén-fluorid - vizes oldata a folysav
- hidrogén-klorid - vizes oldata a sósav

 

Néhány ismert szerves vegyület közhasználatos neve:

- metanol (metil-alkohol) - faszesz
- etanol (etil-alkohol) - szesz (amikor alkoholt említenek, az esetek 99%-ában erre gondolnak)
- metánsav - hangyasav
- etánsav - ecetsav (vagy eszerűen csak ecet)
- butánsav - vajsav
- butándisav
- borostyánkősav
- 2-hidroxi-propionsav - tejsav
- pentánsav - valeriánsav
- hexadekánsav - palmitinsav, cetilsav
- oktadekánsav - sztearinsav, cetilecetsav
- etándisav - oxálsav, sóskasav
- 2-hidroxi-1,2,3-propántrikarbonsav - citromsav
- 2-hidroxi-butándisav - almasav
- 6-(hidroximetil)oxán-2,3,4,5-tetraol
- szőlőcukor, D-glükóz, (a burgonyacukor és a vércukor is vegyileg ugyanez)

 

Magyarítások

A magyar nyelvű kémiai elnevezéseket az 1800-as évek elején Schuster János a pesti egyetem kémiaprofesszora rendszerezte. Egységes elvek alapján kidolgozta a magyar kémiai műnyelv tervezetét, és nemcsak elkészítette, hanem tanítványaival használatba is vétette.
* A fémek mind "-any" szóvéget kaptak. Egyrészt az arany szó alakja csábította Schustert erre az elhatározásra, másrészt pedig sajátos etimológiával az anya (any-a) szót vélte felfedezni az arany szóban. Az 1829-es általános magyar kémiai elkeresztelésben az alábbi kémiai elemnevek születtek.
Az -any szóvéget még az ősi magyar fémelnevezések végére is rákényszerítette.
Így lett a rézből rézany, a vasból vasany, ezüstből ezüstany.

Nézzünk még néhány fémnevet "újmagyarul":
- nátrium - szikany (a sziksóból)
- kálium - hamany (a hamuzsírból)
- antimon - dárdany (Kováts Mihály dárdafénye nyomán)
- tellur - földany (Kováts földérce után)
- bárium - sulyany (a súlypátból)
- ozmium - szagany (szúrós szagú oxidja miatt - az ozmium név is innen ered)

A higany név is ekkor született, ami nyilván folyékonyságára utal (Ez az egyetlen fémnevünk, ami megmaradt hivatalosan. A "félhivatalos" horgany mellett, ami a cink eléggé elterjedt elnevezése.)

A nemfémek nevét úgy alkotta meg, hogy azok ó-ra, vagy ő-re végződjenek. Általában az illető nemfém sajátságára utaló melléknevek képezték a szó alapját:
- hidrogén - gyúló vagy víző,
- nitrogén - fojtó
- oxigén - savító (később az éleny névvel is próbálkoztak, de az sem terjedt el)
- klór - zöldlő (Kováts zöldellőjéből),
- bróm - bűzlő (A görög eredetű elemnév is ezt jelenti.)
- jód - iboló (A görög eredetű elemnév is ezt jelenti.)
- foszfor - villó (Kováts világosítójából - a görög eredetű név is fényhozót jelent)

Néhány példa vegyületnevekre:
- ezüst-nitrát - fojtósavas ezüstag
- klorid - zöldlet
- jodid - ibolat

A szerves vegyületek neveit is egységes elv szerint igyekezett kialakítani, például:
- atropin - nadragulyadék (a nadragulyában előforduló alkaloid)

A vegyületek nevének képzésében később annyiban tértek el Schustertől, hogy az általa csak az oxidokra alkalmazott módszert minden vegyületre kiterjesztették, például:
- higany(I)-jodid - higiblacs
- ammónia - legköneg

A szerves vegyületek elnevezését is továbbfejlesztették. A szerves gyökök szóvégződését a kémiai elemekhez hasonlóan alakították ki, például
- etil - égeny
- cianid - kékeny (bizonyára a kéksav névre utal.
- szalicil - füzany (bizonyára azért, mert a fűzfa kérgében előfordul)
- formil - hangyany (nyilván a hangyasavból)
- oxalil - sóskaany (nyilván a sóskasav névből)

 

Lehetne még folytatni a témakört, egyszer talán meg is teszem, de most ízelítőnek ennyit sikerült összehozni.


Felhasznált irodalom