Energiatermelés és könyezetszennyezés
Egyetlen
"tiszta energia"
létezik, amit nem termelünk meg, nem használunk fel!
A "zöldek" ugyan sok esetben megfelelő "tudásháttér" nélkül, "érzelmi alapon" lépnek fel mindenféle energiafelhasználás, energiatermelés ellen, de azért mindíg van némi igazság abban, amit állítanak.
Még az olyan "tiszta energiák"
mint a napenergia,
szélenergia,
vízenergia
is okoznak környezetszennyezést, környezeti problémákat.
A napenergia, szélenergia hasznosításához szükséges eszközöket le kell
gyártani. A gyártáshoz energiát
kell felhasználni. A gyártás során hulladékok keletkeznek. Az eszközök idővel
elhasználódnak és hulladékként jelennek meg, stb.
A vízenergia hasznosításához, hatalmas gátakat, víztározókat kell létesíteni.
Be kell avatkozni a környezetbe. A létesítéshez hatalmas mennyiségű beton, acél,
stb. szükséges. Ezek előállítása sem tartozik a környezetkímélő technológiák
közé.
Az atomenergia
ugyan nem fokozza az üvegházhatást,
nem használja el a foszilis
energiahordozó készleteket, viszont a keletkező (akár több ezer éven át
sugárzó) radioaktív
izotópok megnyugtató, hosszútávú elhelyezése nem megoldott. (Magyarországon
is csak évtizedekig tartó viták után döntöttek egy ilyen tárolóról, és még hosszú
évek mulva készül(het) el.
A "szokásos" erőművek, ahol szenet,
szénhidrogéneket
égetnek el számtalan környezeti problémát okoznak. Az energiahordozók kitermelése,
szállítása is környezeti károkat okoz. Az elégetésnél a levegőbe kerülő anyagok
hatásait sajnos már jól ismerjük. Savas
eső pl. a kénvegyületekből
keletkező kén-dioxid miatt. Fokozódó üvegházhatás a keletkező rengeteg szén-dioxid miatt. (A legújabb vizsgálatok alapján az elmúlt 650.000 évben soha nem volt ilyen magas a szén-dioxid koncentrációja a légkörben, és az elmúlt ötven évben soha nem látott mértékben kezdett el növekedni.)
1 kg szén elégetésekor
3,7 kg (kb. 2 m3) szén-dioxid
keletkezik.
1 m3 földgáz (kb.
2/3 kg) elégetésekor 2 m3 szén-dioxid
keletkezik.
1 kilowattóra hőenergia
előállításához mondjuk Visontán 0,43 kg lignitet
kell elégetni. Ennek kb. a háromszorosát (1,3 kg) kell ahhoz elégetni, hogy
1 kilowattóra elektromosenergiát
használhasson fel valaki a lakásában. (Hogy pl. az 1 kilowattos
vasalóját egy óráig használhassa, egy napig hűtsön a hűtőgépe, egy órát porszívózhasson,
stb.) Ekkor közel 3 kg (több mint 1,5 m3) szén-dioxid
keletkezik. Az elégetett szén
hőenergiájának durván kétharmada "vész el" az erőműben, a transzformátorokon,
a vezetékeken.
Tehát minden elégetett 3 kg szénből
2 kg "feleslegesen" ég el, csak a légkört
fűti és az üvegházhatást
fokozza.
Nézzünk néhány megdöbbentő adatot egy 1 000 MW teljesítményű (kb visontai méretű)
széntüzelésű erőmű esetén.
Napi 7 000 t (kb. 5 vasúti szerelvény) szenet éget el.
Egy korszerű légszűrővel felszerelt szenes erőmű éves hulladék "termelése"
(emissziója):
900 t SO2 (kén-dioxid)
4500 t NOx (különböző nitrogén-oxidok)
400 t különböző mérgező nehézfém
6,5 millió t CO2 (szén-dioxid)
A közlekedés is rengeteg energiát
használ (rengeteget feleslegesen). És a "fő levegőszennyező".
1 liter üzemanyag elégetésekor 4,5 kg (kb. 2,5 m3) szén-dioxid
keletkezik. Tehát egy átlagos személygépkocsi kb. 17 m3 szén-dioxidot
"termel százon"!
Az sem mindegy mekkora tömeget kell gyorsítani.
100 kg többletsúly kb. 1 literrel több üzemanyag-felhasználást jelent 100 km
megtett út alkalmával.
Érdemes elgondolkodni azon is, hogy miért kell 400 kilométerről, vagy még
messzebbről tejet szállítani tejet az üzletbe? Valóban megéri - az egyébként
nyilván "közgazdaságilag" kiszámolt érték? Az adott cégnek biztosan gazdaságos,
az adott körülmények (szabályzók, útdíjak, dotációk, stb.) között.
1 liter tej 400 kilométerre szállításához csaknem fél deci üzemanyag szükséges
és 100 liter szén-dioxid
keletkezik teljesen feleslegesen.
A gépjárművek hatásfoka hasonló az erőművekéhez, úgy 30-40% között van.
Ez azt jelenti, hogy egy 55 LE-s
(kb. 40 kW-os) gépkocsi
maximális teljesítményének eléréséhez kb. 120 kW-nyi
hőenergiát kell előállítani az üzemanyag elégetésével és ebből 80 kW-nyit
a hűtőn, illetve a motor felületén "szét kell sugározni" a környezetbe,
hogy a motor ne melegedjen túl.
Ha figyelembe vesszük, hogy egy átlagos családi ház fűtéséhez 20-30 kW-os
gázkazán elegendő, akkor látható, hogy mennyi energia
megy veszendőbe!
A repülőgépek,
a lényegesen nagyobb sebesség
miatt, a legnagyobb környezetszennyezők a közlekedésen belül. (Bár az új típusoknál
az egy utaskilométerre eső fogyasztás kedvezőbb, mint egy gépkocsi esetén, viszont
gépkocsival általában nem mennek olyan messzire.)
Különösen jelentős a nagy hatótávolságú repülőgépek fogyasztása. Ennek oka a
teljes felszálló tömeghez
viszonyított nagy üzemanyagmennyiség. (Egy 12.700 km hatótávolságú Boeing 762-200
ER típusú repülőgép 91.378 liter üzemanyaggal (kerozin)
startol. Ennek tömege a 176 tonnás felszálló tömeg csaknem fele! Ugyanez egy
2000 km hatótávolságú Fokker 70 típusú repülőgép esetén 9.640 liter a 37 tonnás
felszálló tömegnek "csak" negyede.
Nézzük mondjuk egy 6000 km-es Budapest-New York út "következményeit".
Tételezzük fel, hogy az említett 196 személyes gép teljes kihasználtsággal repül.
Ezen az úton elfogyaszt kb. 35 tonna kerozint,
amiből keletkezik kb. 109 tonna (2640 m3) szén-dioxid
és 47,5 tonna vízgőz. Ez egyetlen utasra számolva kb 180 kg üzemanyagot illetve
560 kg (13,5 m3) szén-dioxidot
illetve 245 kg vízgőzt jelent.