Az asztrológia (horoszkópkészítés) már régóta "jó biznisz". Úgy tűnik napjainkban is sok mindent próbálnak a csillagok és bolygók "számlájára írni".

Bolygóegyüttállás 2000.05.18-án - a világvége ezúttal (is) elmaradt.

A "bolygóegyüttállás" mindenféle filmek szerint egészen különleges "katasztrófaok".
Nemrég "legnagyobb hosszútávú időjárás előrejelzőnk" jelent meg úgy a médiában, mint "általános katasztrófa előrejelző".
A cikkben a következőt állítja:
"A Naprendszer tagjainak a tömegvonzása mozgatja a tömegeket, akkor is, ha azok a földön vannak, vagy a Föld részei és akkor is, ha nem. És mivel mozgatja a Föld részeit is, így a Naprendszer tagjainak a tömegvonzása mozgatja a levegőt, a vizet, a föld szilárd tömegeit is, a Föld szilárd kérgét is. ...Ez a módszer lényege."

Most annak részleteibe nem akarok belemenni, hogy a légkört elsősorban a Nap sugárzása miatti felmelegedés mozgatja. Itt csak a Naprendszer jelentősebb tömegeinek (tehát a Napnak és a "nagyobb bolygóknak", és közelsége miatt Holdunknak) a Földre gyakorolt tömegvonzását nézzük át kicsit.

Induljunk ki abból, amit már Newton megállapított a tömegvonzásról.
- A tömegvonzás nagysága egyenesen arányos a tömeggel (tehát kétszer akkora tömeg kétszer akkora vonzóerőt fejt ki).
- Fordítottan arányos a távolság négyzetével (vagyis, ha ugyanakkora tömeg kétszer olyan messze van akkor negyedrésznyi vonzóerőt fejt ki).

Nézzünk még néhány, a tömegvonzási hatás szempontjából lényeges adatot:
- A Hold tömege 7,35 x 10²² kg, a Naprendszerben sem tekinthető jelentősnek, viszont átlagos távolsága mindössze 0,0025 CSE. Ezért a Hold gravitációs hatása a legjelentősebb!
- A Nap tömege a teljes Naprendszer tömegének 99,87%-a, ami 1.989 x 10³⁰ kg. Kb. 8 nagyságrenddel nagyob a Hold tömegénél, vagyis mintegy 100 milliószorosa, viszont 395-ször messzebb van, mint a Hold.
Ezért a Nap gravitációs hatása csak kb. fele a Holdénak!
- A Naprendszer "maradék" 0,13%-nyi tömegének 2/3-a a Jupiter tömege, ami 1,9 x 10²⁷ kg. Kb. 100.000-szerese a Hold tömegének, viszont több mint 2000-szer messzebb van.
Így a Jupiter gravitációs hatása alig több mint 2%-a a Holdénak!
- Nézzünk még egy közeli bolygót. A Vénusz legnagyobb közelsége esetén kb. egyharmadnyi Naptávolságra van. Tömege 1.989 x 10²⁴ kg, vagyis kb. egymilliomod része a Napénak.
A Vénusz gravitációs hatása mintegy 9 milliomod része a Napénak!

Ebből jól látszik, hogy a közelebbi bolygók gravitációs hatása (árapálykeltő hatása) nem túl jelentős tömegük miatt elhanyagolható.
A Jupiter tömege ugyan ezekhez képest jelentős, de messze van.
A többi óriásbolygó tömege jóval kisebb a Jupiternél, ráadásul sokkal messzebb vannak (a Szaturnusz 2x, az Uránusz 4x, a Neptunusz 6x messzebb). Tehát ezek hatása is elhanyagolható.

Azt hiszem ebből már jól látszik, hogy a Hold és a Nap kivételével a többi égitest Földünkre gyakorolt gravitációs (árapálykeltő) hatását nyugodtan elhanyagolhatjuk, akkor is, ha együttállnak!

"Megnyugtatásul" nézzük meg azért a "többieket" is.
Az egyszerűség kedvéért a "közelebbiek" hatását a Vénuszéhoz, a távolabbiakét pedig a Jupiteréhez hasonlítom.
- Kezdjük a Marssal, legközelebbi helyzetében kb. ugyanolyan távolságra (1/3 CSE) van, mint a Vénusz. Tömege 6,42 x 10²³ kg, vagyis kb. egyharmada.
Tehát a Mars gravitációs hatása kb. 1/3-a a Vénuszénak.
- Közelinek számít még a Merkúr is. Kb. kétszer olyan messze van, mint a Vénusz és Tömege csak 1/6-a.
Tehát a Merkúr Földünkre gyakorolt gravitációs hatása csak kb. 1/24-e a Vénuszénak.

Nézzük meg még a többi távolabbi bolygó hatását a Jupiteréhez hasonlítva.
- A Szaturnusz Tömege is elég jelentős 1/3-a a Jupiterének, viszont 2x messzebb van.
Ebből következően a Szaturnusz gravitációs hatása csak kb. 1/12-e a Jupiterének.
- Az Uránusz már jóval kisebb, Tömege csak 1/20-a a Jupiterének, ráadásul 4x messzebb van.
Ebből következően az Uránusz gravitációs hatása is csak kb. 320-ad része a Jupiterének.
- A Neptunusz Tömege csak 1/200-a a Jupiterének, és 6x messzebb van.
A Neptunusz gravitációs hatása is csak kb. 7200-ad része a Jupiterének.
- Sejthető, hogy a nagyon távoli és nagyon kicsi Plútó (amit egyébként már nem is sorolnak a bolygók közé) már nem sok vizet zavar körbe a világtengereken, de azért a teljesség kedvéért nézzük meg annak hatását is. Tömege csak kb. százezred része a Jupiterének és mintegy 8x olyan messze kering.
A Plútó gravitációs hatása csak milliomodnyi a Jupiterhez viszonyítva.

Összegezve a Naprendszer jelentősebb tömegeinek Földünkre gyakorolt gravitációs hatását a következőket mondhatjuk:
- Ha a Hold hatását 1-nek vesszük, akkor a Nappal együttálva hatása 1,5-nek adódik.
- Ha még a Jupiterrel is együttállnak, akkor ez az érték 1,52.
- A többi égitest már csak a 3-ik vagy a sokadik tizedesjegyben változtat ezen az értéken, tehát nyugodtan eltekinthetünk hatásuktól.

Felhasznált irodalom