Tunguz meteor

Szibéria egén különös robbanást észleltek 1908. június 30-án reggel 7:17-kor. Egy meteor becsapódása okozta, amely kb. hat kilométeres magasságban felrobbant a légkörben.
Valódi képek nem állnak rendelkezésre az esetről, az orosz tudósok azonban összegyűjtötték az eset szemtanúit. Úgy tűnik eleget tudunk ahhoz a nagy ütközésről, hogy rekonstruálni lehessen a történteket a szemtanúk szubjektív élményei alapján és reális kép adható a történelmi aszteroid becsapódásról, ahogyan azt különböző távolságokból láthatták.

Az eset méretéről fogalmat alkothatunk, ha a különböző távolságban tartózkodó megfigyelők észleléseit összehasonlítjuk.
Szeizmikus rezgéseket észleltek a műszerek még 1000 km-es távolságban is.
"Fülsiketítő robbanás" hallottak és tüzes felhő láttak a horizonton 500 km-es távolságból a megfigyelők.
A 170 km-re lévő megfigyelők egy vakító napszerű tűzgolyóról számoltak be a felhőtlen, nappali égbolton, és menydörgésszerű robajt hallottak.
A 60 km-re álló szemtanúkat a lökéshullám a földre lökte és eszméletüket vesztették, az ablakok betörtek, a cserepek lehullottak.
A feltehetően legközelebbi megfigyelők 30 km-nyire a sátrukban tartózkodó rénszarvasvadászok voltak. Őket a levegőbe dobta a lökéshullám és eszméletüket vesztették. Egyikük egy fának csapódott és később meghalt.

400 kilométerre a robbanástól, Kirenskből nézve, két másodperccel a robbanás előtt

A Kirensk városában és a város közelében tartózkodó szemtanúk szerint:
"Egy tűzgolyó érkezett ferdén lefelé, néhány perc múlva fülsiketítű mennydörgészerű hang hallatszott, amit nyolc hangos, ágyúlüvésszerű hang követett"
"Egy tűzgolyó jelent meg az égen, amely ferdén közeledett a föld felé..."
"Egy repülő csillag egy lángoló farokkal; a farok eloszlott a levegőben"

60 kilométerre a robbanástól, Vanavara kereskedelmi állomástól nézve, a robbanás pillanatában.

A kereskedelmi állomáson tartózkodó szemtanúk beszámolói:
"A ház tornácán ültem észak felé nézve. Hírtelen az égbolt északon...kettévált, és magasan fölötte az egész északi égbolton az erdőt mintha tűz borította volna. Nagy meleget éreztem, az ingem majdnem meggyúlladt... Abban a pillanatban egy durranás hallatszott az égből és egy misztikus zuhanás... Hat méternyire repültem és elvesztettem az eszméletem egy pillanatra... A zuhanást olyan hang követte, mintha kövek hullanának az égből, vagy ágyúk tüzelnének. A föld remegett... Abban a pillanatban, amikor az ég megnyílt, egy forró szél, mint egy ágyúból, fújt át a kunyhókon északról. Tönkretette a hagymapalántákat. Később láttuk, hogy sok ablaküveg betört és a vas ajtópánt is eltört."

15 kilométerre, néhány perccel a robbanást követően.

Mivel az objektum felrobbant a légkörben, ahelyett, hogy a földbe csapódott volna, nem hagyott krátert. Hatása a földön nagy területen elpusztította az erdőt. A robbanás közelében a fák törzsei csupaszon álltak. Azonban 5-15 km távolságban a fákat gyökerestül kifordította csúcsaik a robbanás irányával ellentétesen álltak. Senkiről sem tudni, aki ilyen közel lett volna a robbanáshoz. A legközelebb, kb. 30 kilométernyire lévő emberek bizonyára a sátorukban tartózkodó rénszarvasvadászok voltak. Ők a következőket mondták el:

"Korán reggel, amikor mindenki a sátorban aludt, a sátor a levegőbe repült a bennlévőkkel együtt. Néhányan eszméletüket vesztették. Amikor magukhoz tértek hatalmas zajt hallottak és az erdő lángbaborult körülöttük, nagy része elpusztult."

Mi okozta a robbanást?

Mivel az objektum nem ütközött a földbe és nem hozott létre krátert, a korábbi kutatók úgy gondolták bizonyára egy laza, jeges üstökösmag lehetett, ami elpárolgott a robbanáskor. A modern planetáris tudósok azonban sokkal jobb eszközökkel rendelkeznek a meteor légkörben történő robbanásának megértéséhez. Mivel egy meteorit 12-20 km/sec vagy annál nagyobb sebességgel lép a légkörbe, erős mechanikus lökésnek van kitéve, mint amikor valaki hasast ugrik a vízbe. Ez egy bizonyos méretig darabokra törheti a kőzetmeteorokat, a földbecsapódás helyett. Néhány közülük tégla nagyságú darabokra törve a talajra zuhanhat, de mások - mint például a szibériai - tűzlabdát és finom porból álló felhőt képezhet. Chris Chyba, Peter Thomas, és Kevin ZahnleIn kutatók 1993-ban tanulmányozták a szibériai robbanást és arra a következtetésre jutottak, hogy ilyen típusú volt - egy kőmeteorit robbant szét a légkörben. Ezt a következtetést támasztják alá az orosz kutatók, akik apró kőrészecskéket találtak a fákba ágyazódva az ütközés helyén. Az eredeti aszteroid kb. 50-60 méter átmérőjű lehetett.

Felhasznált irodalom