Luna
(Lunyik, Luna-1, Luna-2, Luna-3, Luna-9, Luna-10, Luna-17, Lunohod-1)

Szovjet holdkutató űrszondasorozat (korábbi nevén Lunyik).
1959 - 1976 között 24 tagja indult. Ezek közül az alábbiakat említjük részletesen:
Luna-1, Luna-2, Luna-3, Luna-9, Luna-10, Luna-17

Luna-1 Holdszonda, az első Hold felé irányított űrrakéta, amely az első mesterséges bolygó lett. A Luna-1 feladata a Hold megközelítése, a kozmikus sugárzás, a napszél, a mikrometeoritok, az interplanetáris anyag és a Hold mágneses terének vizsgálata.
1959 januárjában indították.

Luna-2 Holdszonda (a képen), az első mesterséges égitest, amely elérte a Hold felszínét. Feladata a Hold eltalálása és a Luna-1-hez hasonlóan a Föld-Hold, valamint a Hold körüli térség vizsgálata.
1959 szeptemberében indították. Az 5,2 méter hosszú és 2,4 m átmérőjű, 390,2 kilogramm súlyú, gömbölyű Luna-2 33,5 óra repülés után ért Holdat. Az első ember alkotta szerkezetként csapódott be egy idegen égitestre, a Mare Serenitatistól nyugatra az Aristides, Archimedes és az Autolycus kráterek közelében.

Luna-3 Holdszonda, amely először készített felvételeket a Hold túlsó, Földről nem látható oldaláról 1959-ben. Egyúttal ezek voltak az első, űreszközről végrehajtott csillagászati megfigyelések a világűrben.
1959 októberében indították.

Luna-9 Holdszonda, amely az első sima leszállást hajtotta végre a Holdon és az első helyszíni panoráma-felvételeket közvetítette a Földre. Ez volt az első eset az űrhajózás történetében, hogy egy űreszköz idegen égitest felszínén működött és képeket közvetített.
1966 januárjában indították.

Luna-10 Holdszonda, amely a Hold első mesterséges holdja lett.
1966 márciusában indították.

Luna-17 Holdszonda, amely első alkalommal juttatott a Hold felszínére önjáró berendezést, a Lunohod-1-et (a képen).

Feladata a Hold adott területére sima leszállással leszállással eljuttatni egy mozgó holdlaboratóriumot.
1970 novemberében indították.

Felhasznált irodalom