A
hőmérséklet eloszlásának jellemzése. Az egységnyi távolságra eső hőmérséklet-változás.
hőmérsékleti gradiens
(vízszintes, függőleges, átlagos, tényleges, lokális, száraz-adiabatikus, nedves-adiabatikus)
A
hőmérséklet eloszlásának jellemzése. Az egységnyi távolságra eső hőmérséklet-változás.
Az ábrán a színek határvonalai az izoterma vonalak. A sűrűbb izterma vonalak nagyobb vízszintes hőmérsékleti gradienst jeleznek.
Vízszintes hőmérsékleti gradiens:
A hőmérséklet vízszintes eloszlásának jellemzése.
Vektormennyiség, amely megmutatja, hogy a léghőmérséklet mely irányban csökken
a legnagyobb mértékben a felület mentén a vizsgált pontban, megadja mekkora
a távolságegységre eső hőmérséklet-csökkenés.
Függőleges hőmérsékleti gradiens:
A hőmérséklet függőleges
eloszlását jellemzi, általában a 100m-re eső hőmérséklet-változást
értik alatta. Megadja a léghőmérséklet
vertikális csökkenésének vagy növekedésének mértékét, magasságegységre vonatkoztatva.
Átlagos hőmérsékleti gradiens:
A sokévi magaslégköri mérések alapján a troposzférában az átlagos hőmérsékleti
gradiens értéke: 0,65°C/100m a mérsékelt övben.
Tényleges hőmérsékleti gradiens:
Változékony jellemszám, az időjárás változékonysága határozza meg. A rádiószondás
mérésekből meghatározott gradienst: tényleges vagy lokális gradiensnek
nevezik.
Száraz-adiabatikus hőmérsékleti gradiens:
Az állapotváltozás adiabatikus. Értéke: 1°C/100m. A telítetlen levegő adiabatikus
állapotváltozása során fellépő hőmérséklet-változást írja le.
Nedves-adiabatikus hőmérsékleti gradiens:
A telített levegő adiabatikus állapotváltozása során fellépő hőmérséklet-változás.
Mivel a kondenzáció látens (rejtett) hője a felfelé emelkedő légrészecskét melegíti,
ezért a nedves-adiabatikus hőmérsékleti gradiens mindig kisebb a száraz-
adiabatikus hőmérsékleti gradiensnél.