villámhárító

Épületek és magas szerkezetek villámcsapástól való megóvásának eszköze.
Általában réz vagy alumínium rúd vagy szalag az épület legmagasabb pontján. A rúd alsó végét kis ellenállású vezetékkel kapcsolják a talajhoz.
Ha a villám belecsap a rúdba, akkor ez a vezeték, lévén a legkisebb ellenállású út, biztonságosan vezeti a talajba.

Már az ókorban használták. III. Ramses egyiptomi király (Kr. e. 1300.) által Medinet-Abuban felállított árbocfák hegye a villámelvezetés céljából meg volt aranyozva. Állítólag Salamon templomát több villámhárító védte.
A villámhárítóra a figyelmet Franklin 1749-ben hívta fel, azonban az első villámhárítót nem ő, hanem a morva Divisch Prokop állította fel 1754-ben Prendizben (Znaim mellett). Franklin hat évvel később (1760) állította fel az első villámhárítóját Philadelphiában.

Az animáció bemutatja a villámhárító működési elvét.
(A jobb alsó sarokban lévő gombra kattintva indítható.)

 

Öveges tanár úr szemléletesen foglakozik a villámhárítóval a Fizika blokk A csúcshatás. - A villámhárító című részében.

Felhasznált irodalom