termohalin cirkuláció

A tengervíz só tartalma- és hőmérséklet-különbsége által előidézett körforgás.
A különbségeket a víz felmelegedése és lehűlése, a párolgás vagy sókicsapódás, a jégképződés és olvadás okozza.
A sótartalom növekedése vagy a hőmérséklet-csökkenés sűrűségnövekedést eredményez, ezzel ellenkezőleg, a sótartalom csökkenése vagy a hőmérséklet-növekedés sűrűségcsökkenést okoz. Bár ez a sűrűségkülönbség csekély (1,02-1,07 g/cm³), ennek ellenére függőleges körforgást hoz létre.
Ha a felszíni vízréteg sűrűsége nagyobb, mint az alatta lévő vízé, akkor az lesüllyed, kiszorítva a kisebb sűrűségű vizet, egészen addig, amíg a sűrűségkülönbség ki nem egyenlítődik. Ekkor a víz oldalirányban szétáramlik. Ennek eredményeképpen az óceán vize lentről fölfelé haladva egyre kisebb sűrűségű rétegekből áll.
Az óceánok vizének legnagyobb része ennek megfelelően rétegződik. A hőmérséklet és sótartalom alapján különböztetik meg az óceáni víztömegeket vagy víztípusokat.
A termohalin církuláció nem azonos a szél által keltett felszíni vízkörforgással, amely a szélességi övek szerint helyezkedik el az időjárási zónáknak megfelelően.
A víz fizikai tulajdonságának változásai leginkább a felkavart felszíni rétegben és a termoklin zónában érezhetőek. A legfőbb óceáni termoklin alatti (kb.1000 m) rétegekben a fizikai sajátságok sokkal kisebb mértékben változnak.
Ez a mélyvízi termohalin cirkuláció szinte teljesen független a felszíni körforgástól, kivéve az Antarktiszt, ahol az antarktiszi cirkumpoláris áramlás a felszíntől a fenékig terjed, és kapcsolatban van mindhárom óceáni medencével.
A mélyáramlások a magas földrajzi szélességeken keletkeznek, és az óceánok fenekén az Antarktisz felől terjednek széjjel.

Felhasznált irodalom