termohalin cirkuláció
A tengervíz só
tartalma- és hőmérséklet-különbsége
által előidézett körforgás.
A különbségeket a víz felmelegedése
és lehűlése, a párolgás vagy sókicsapódás,
a jégképződés és olvadás okozza.
A sótartalom növekedése vagy a hőmérséklet-csökkenés
sűrűségnövekedést eredményez, ezzel
ellenkezőleg, a sótartalom csökkenése vagy a hőmérséklet-növekedés
sűrűségcsökkenést okoz. Bár ez a sűrűségkülönbség
csekély (1,02-1,07 g/cm3), ennek ellenére függőleges körforgást hoz
létre.
Ha a felszíni vízréteg sűrűsége nagyobb,
mint az alatta lévő vízé, akkor az lesüllyed, kiszorítva a kisebb sűrűségű
vizet, egészen addig, amíg a sűrűségkülönbség
ki nem egyenlítődik. Ekkor a víz oldalirányban szétáramlik. Ennek eredményeképpen
az óceán vize lentről fölfelé haladva
egyre kisebb sűrűségű rétegekből áll.
Az óceánok vizének legnagyobb része ennek
megfelelően rétegződik. A hőmérséklet
és sótartalom alapján különböztetik meg az óceáni
víztömegeket vagy víztípusokat.
A termohalin církuláció nem azonos a szél
által keltett felszíni vízkörforgással, amely a szélességi övek szerint helyezkedik
el az időjárási zónáknak megfelelően.
A víz fizikai tulajdonságának
változásai leginkább a felkavart felszíni rétegben és a termoklin zónában érezhetőek.
A legfőbb óceáni termoklin
alatti (kb.1000 m) rétegekben a fizikai sajátságok sokkal kisebb mértékben változnak.
Ez a mélyvízi termohalin cirkuláció szinte teljesen független a felszíni körforgástól,
kivéve az Antarktiszt, ahol az antarktiszi cirkumpoláris áramlás a felszíntől
a fenékig terjed, és kapcsolatban van mindhárom óceáni
medencével.
A mélyáramlások a magas földrajzi szélességeken keletkeznek, és az óceánok
fenekén az Antarktisz felől terjednek széjjel.