telefon
Szerkezet a beszédhang távközlésére.
1876-ban Alexander Graham Bell szabadalmat kapott egy ilyen eszköz előállítására.
Az ő indukciós vevőkészüléke (a baloldali
képen) és Thomas Alva Edison szénmikrofonja
(a lenti kép baloldalán) alkotják a modern telefon alapját.
A beszélőben a hanghullámokat szénmikrofon alakítja át elektromos áramváltozássá,
amelyet vezetékek továbbítanak a vevőkészülékhez, ahol azt egy membrán és egy
elektromágnes ismét hanghullámokká alakítja.
A távolsági beszélgetés a vonalba helyenként elhelyezett erősítők (jelismétlők)
segítségével válik lehetővé.
Napjainkban távközlési műholdak és számítógépes rendszerek párhuzamos hívások
millióit közvetítik világszerte.
Egy készülék a XX. század elejéről.
Külön kellett leemelni a hallgatót.
A tárcsa egy elektromechanikus szerkezet volt, amely egy rúgós áttétellel biztosította,
hogy egy szigetelő lapka annyiszor szakítson meg egy érintkezőt ahányas számot
tárcsáztak. Ma már legfeljebb csak a filmekből ismert.
A lenti képen egy XX. század végi készülék felépítése látható, külön kiemelve
a szénmikrofon felépítését.