szmog
(füstköd, fotokémiai szmog, London-típusú füstköd, London-típusú szmog, redukáló füstköd, redukáló szmog, klasszikus szmog, Los Angeles-típusú füstköd, Los Angeles-típusú szmog, oxidáló füstköd, oxidáló szmog)
A levegőszennyezés
egyik megjelenési formája, amelynek több okozója is lehet. (Nevét az angol füst
- smoke és köd - fog szavak összevonásából
kapta. A magyar füstköd szó jól visszaadja a jelentést.)
Levegőben finoman eloszlott vagy eloszlatott
folyadékcseppecskék és szilárd szemcsék diszperz
rendszere.
Szmog Budapest felett
A szmognak két alaptípusa létezik:
- London- vagy redukáló típusú füstköd
Ez az úgynevezett klasszikus szmog. A 20. sz. közepe előtt az angol iparvárosokban alakult ki először. A széntüzelésből származó koromszemcséken - mint
magon - kicsapódó légnedvességből keletkező füstköd leszorítja és nem engedi eltávozni a gáznemű égéstermékeket
(a kén-dioxidot (SO2) és a szén-monoxidot (CO)).
1952. decemberében egy ilyen londoni szmognak több mint 4000 áldozata
volt. Ennek hatására az ottani parlament törvényt hozott a levegőszennyezés ellen.
Jellemzően téli időszakban, szélcsendes időben, kora reggel alakul ki.
Hazánkban ez a típus jellemző.
- Los Angeles- vagy oxidáló típusú (fotokémiai) füstköd
Ez az alacsonyabb szélességi körök mentén
kialakuló úgynevezett fotokémiai szmog. Elsősorban a közlekedésből származó szennyezőanyagok (
szénhidrogének és nitrogén-oxidok) miatt nyáron, erős napsugárzás hatására alakul ki
további kémiai
reakciókkal.
Talajközeli ózon, salétromsav, hidrogén-peroxid és peroxi-acetil-nitrát (PAN) jellemzi.
Az összes diszperz rendszerre található
jellemző példa az Érdekességek részben a Ködök,
füstök, löttyök... címszónál.