szilárd testek elektronszerkezete

A szilárd testek atomjai között háromféle kötés alakulhat ki.
- Az ionos kötésű szilárd testekben, az elektronleadás, illetve elektronfelvétel miatt ionná váló részecskék közötti vonzás hozza létre az ionos kötést. (pl. konyhasó (nátrium-klorid))
- A kovalens kötésű szilárd testekben a kovalens kötés azáltal jön létre, hogy a szomszédos atomok egyes elektronjai közössé válnak, s emiatt az atomok egymáshoz kapcsolódnak. ( pl. szén, szilícium)
Az elektronok ebben a két esetben helyhez kötöttek (lokalizáltak), ezért az ilyen szilárd testek szigetelőként viselkednek.
- A fémekben minden atom lead egy (vagy több) elektront, amelyek közösen egy csaknem szabad elektronokból álló szabadelektrongázt alkotnak, s ebbe merül bele a pozitív töltésű fémionokból álló rács.
A szabadelektrongáz következtében a fémek jó elektromos- és hővezetők.

A szilárd testek fizikai és mechanikai tulajdonságait nagyrészt az őket felépítő atomok közötti kötés határozza meg.

Felhasznált irodalom