Valamely
anyag által kibocsátott, visszavert vagy az anyagon áthaladó fénysugár (illetve ultraibolya vagy infravörös sugárzás) különböző hullámhosszúságú összetevői erősségének (intenzításának) mérése. spektroszkópia
(spektrometria, spektrofotometria, színképelemzés, spektroszkóp, spektrofotométer)
Valamely
anyag által kibocsátott, visszavert vagy az anyagon áthaladó fénysugár (illetve ultraibolya vagy infravörös sugárzás) különböző hullámhosszúságú összetevői erősségének (intenzításának) mérése.
A spektrofotométer elvi felépítése
Az egyes elemek gőzei,
illetve a gázok és a híg oldatok
az áteső fényből bizonyos hullámhosszakat
elnyelnek, illetve forró állapotban ugyanezeket bocsátják ki.
A színképek előállításával és vizsgálatával
foglalkozó tudományágat nevezik spektroszkópiának, színképelemzésnek
vagy spektrofotometriának.
A színképek
pontosabb vizsgálatára alkalmas készüléket, a spektroszkópot két német
fizikus, Kirchhoff és Bunsen készítette el.
A spektroszkópban a vizsgálandó anyag fényét
előbb gyűjtőlencsékkel
(R, L1) párhuzamossá teszik, majd egy résen keresztül prizmára
vagy optikai rácsra ejtik. Ez létrehozza a színképet,
amely egy távcső (I) okulárján keresztül
szemlélhető.
Ha a színképre optikai módszerrel egy
skálát is rávetítenek (Sk), a berendezés a hullámhosszak meghatározására is
alkalmassá válik.
Bár a színképelemzés már a 19. század végén ismert módszer volt, a színképek
keletkezésének magyarázata csak az anyag szerkezetének mélyebb megértése után,
a kvantummechanika megalapozásakor
vált lehetségessé. A kvantummechanika
"alapfeladatának", a hidrogénatom
színképvonal-sorozatainak értelmezését
először a Bohr-féle atommodell
adta meg.
| Korszerű spektroszkóp a gyakorlatban. | Anyagvizsgálatokhoz használt korszerű spektrofotométer |
 |
 |
A színképelemzés a mai napig használatos anyagvizsgálati módszer, külön tudományág.
Spektroszkópiával fedezték 1859-ben a céziumot, majd 1860-ban a rubidiumot. A héliumot is így találták meg először a Nap színképében.
Különleges
jelentősége van a csillagászatban,
mert lehetővé teszi, hogy tőlünk milliárd fényévnyire
lévő csillagokról, csillagrendszerekrol
is megtudjuk, hogy milyen anyagokból épülnek fel, sot a Doppler-effektus
révén azt is elárulja, hogy milyen mozgást végeznek.
Csillagok képe spektroszkópban.
A színképben megjelenő vonalak alapján
lehet megállapítani, hogy a csillagok
milyen anyagokból épülnek fel.
Öveges tanár úr szemléletesen foglakozik
a témával a Fizika blokk a Milyen
anyagokból állanak a távoli csillagok? - A színképelemző című részében.