sók
(savanyú sók, kettős sók, bázisos sók, normális sók, komplex vegyületek)

A sók a fémek legfontosabb vegyületei, számuk igen nagy.
Savakból úgy keletkeznek, hogy a sav hidrogénjét fémmel helyettesítjük.
Pl. a sósavból nátrium-klorid (NaCl), magnézium-klorid (MgCl₂), stb. jöhet létre.
2 HCl + Na₂SO₄ = 2 NaCl + H₂SO₄
2 HCl + Mg = MgCl₂ + H₂

Több értékű savaknál lehetséges, hogy a hidrogének csak részben helyettesítődnek fémmel.
A szénsavból így lehet nátrium-hidrogén-karbonát (NaHCO₃), a kénsavból nátrium-hidrogén-szulfát (NaHSO₄), stb.

A hidrogént is tartalmazó sókat savanyú sóknak nevezzük.

Kettős sók. Ha többértékű sav hidrogénjeit különböző fémek helyettesítik, kettős sók keletkeznek. Ilyen sók pl. a kálium-lítium-szulfát (KLiSO₄), kalcium-nátrium-ortofoszfát (CaNaPO₄), stb.

Az is előfordulhat, hogy valamely több vegyértékű fém különböző anionokkal vegyül, pl. ólom-fluorid-klorid (PbFCl).

Bázisos sókról akkor beszélünk, ha valamely bázisban nem minden hidroxilgyököt helyettesítünk savmaradékkal (anionnal), csak egy részüket, pl. bizmut-hidroxid-nitrát /Bi(OH)₂NO₃/. Ezek hidroxil vagy oxigéniont is tartalmaznak.

Normális sók azok, amelyekben a sav valamennyi hidrogénjét kation helyettesíti, pl. Na₃PO₄.

A vegyületek igen nagy csoportját teszik ki a komplex vegyületek, főleg komplex sók. Ezekben komplex, vagyis összetett gyökök találhatók, ezeket a jelölésben szögletes zárójelbe tesszük, pl. [Fe(CN)₆]⁴⁺. Komplex gyökök úgy keletkeznek, hogy egy (vagy több) központi atom körül ionok vagy molekulák csoportosulnak. Példa erre a hexafluoro-aluminát [AlF₆]^3-.

Felhasznált irodalom