sárkányrepülő
(ultrakönnyű repülőgép, microlight)

Embert szállító vitorlázó (vagy motoros) szerkezet, (repülőeszköz), delta alakú, flexibilis szárnyakkal.
Hasonlót már Leonardo is tervezett, de az akkori rendelkezésre álló anyagokból azt nem lehetett megépíteni.
A sárkányrepülés úttörője a német Otto Lilienthal volt az 1890 es években.
Jelenlegi formájában az 1950-es évek végén a NASA-nak fejlesztették ki vitorlázó siklóernyőként.
A vezető a szárnyakat tartó könnyű keretre függeszkedik, s testmozdulataival irányítja a repülést.
Az 1970-es évek közepén terjedt el.
Később motort szereltek rá, a fesztávolságot növelték, a delta szárnyformát a teljesítmény növelése érdekében feladták, és a sárkányrepülő ultrakönnyű repülőgéppé fejlődött, amelyet microlightnak neveznek. Az átlagos microlight fesztávolsága 10 m, maximális sebessége 90 km/h.

A megfelelő állásszögű szárnyon, felhajtóerő keletkezik.

Az ábra a sárkányrepülőre ható erőket szemlélteti.
G - a szárny és a pilóta súlyereje függőlegesen lefelé hat
R - az ezzel egyensúlyt teremtő erők eredője (az áramló levegő eltérítése által létrehozott F felhajtóerő és, az E légellenállásból adódó erő eredője)
A felhajtóerő az áramlásra merőleges, az ellenállás azzal azonos irányú.

Felhasznált irodalom