röntgensugárzás

A röntgensugárzás az elektromágneses hullámok körülbelül 100 - 0,0001 nm hullámhosszak közé eső része.

Röntgensugárzás akkor jön létre, amikor az atom belső hélyairól elektronionizáció történik. (Az atom belső hélyairól elektronok lökődnek ki és az így keletkező lukakba egy magassabb energiájú pályáról elektronok ugranak be.)
Ehhez nagy energiájú elektronok becsapódása szükséges.

Az animációban a röntgensugarakat a gyakorlatban létrehozó röntgencső elvi működése látható.
(Kb. 100000 voltos feszültséggel felgyorsított elektronnyaláb csapódik egy volfrám katódba.)
A nagyobb energiájú röntgensugarakat előállító eszközökön forgó katódot alkalmaznak, az erős felmelegedés miatt.)

Az alábbi képen látható a "tenyérnyi szerkezet" egy fogászati röntgenkészülék "lelke".
Baloldalt látszik a fűtött katód borítása. A jobboldali "ferde felület" a felgyorsított elektronnyaláb becsapódási helye (itt nem forog).
A gyorsítófeszültség ennél a készüléknél "mindössze" 70000 volt.

Alkalmazzák orvosi képalkotó eljárásokban és roncsolásmentes anyagvizgálatokhoz is.

Kicsit szemléletesebben foglalkozom az elektromágneses hullámokkal az Érdekességek részben az Elekromágneses hullámok - Energiaspektrum címszónál.

Felhasznált irodalom