porkohászat
(szinterelés, fémkerámia)
Fémidomok készítése oly módon, hogy a fémport
kész vagy félkész formává préselik. Ezt az eljárást nevezik szinterelésnek
is.
Az előírt, szabályos alakú és méretű porszemcséket porlasztással (a megolvasztott
fémpermetet lehűtik) vagy irányított kémiai
kicsapatással állítják elő. Az anyagot
formákba sajtolják (baloldali ábra), majd hőkezelik (zsugorítják). Ekkor
az apró szemcsék összeolvadnak (jobboldali ábra).
Egy alternatív módszer: a port egy görgők közötti nyílásba adagolják, ily módon
szalagot hoznak létre. E technikával olyan termékek is előállíthatók, amelyek
más technológiával nem. Nem ötvöződő
összetevők is "ötvözhetők" (álötvözetek).
Elsőként volfrámszálas
izzólámpa szálának készítésekor használták,
napjainkban olyan termékek esetében alkalmazzák, mint a volfrám-karbid
vágókések, önkenő csapágyak,
mágnesek, cermetek.
Alkalmazható vas, ón,
nikkel, réz,
alumínium, titán
és nagy olvadáspontú fémek
esetében.
A porkohászat előnyei a gazdaságosság (alacsonyabb kezelési hőmérséklet)
és - ahol szükséges - a porózusság.
A színterelt fémek fajsúlya kisebbek és szilárdsági tulajdonságai gyengébbek a kohászati úton előállítottakénál .
Egyes porkohászati termékeket fémkerámia néven is említenek.
Az alábbi képeken különböző, porkohászati eljárással készült alkatrészek láthatók.