polimer, polimerizáció
(óriásmolekulák, oligomer, trimer, homopolimer, kopolimer, ojtott kopolimer,
ojtott oldallánc,
dimerizáció, trimerizáció, tetramerizáció)
Kisebb molekulákból (monomerekből)
létrejött óriásmolekulák.
A polimerek 100-1000 vagy több monomer
egységet tartalmaznak.
A kisebb (rendszerint 3-10 monomerből)
álló polimerek neve oligomer. (A három monomerből
álló egység neve trimer).
Az azonos monomerekből felépülő polimereket
homopolimereknek nevezik. Ilyen például a polietilén.
Az egymással reagáló kémiailag különböző molekulákból
felépülő polimereket kopolimereknek nevezik. Ilyen például amely tereftálsav
és etilénglikol kopolimere
a PET.
A kopolimerek speciális fajtása az ojtott kopolimer. Amikor az egyik
monomerből felépült makromolekulán,
oldalláncként, egy másik monomerből
felépíthető polimerláncot ültetnek rá. Az ojtott oldallánc összetétele,
gyakorisága és hosszas együttese szabja meg az ojtott kopolimer tulajdonságait.
|
|
|---|---|
|
|
|
| tereftálsav | ||
|---|---|---|
 |
 |
 |
|
|
|
Az élővilágban jellemző polimerek a fehérjék
és a poliszacharidok.
Mesterséges polimerek a műanyagok.
Azt a folyamatot, amikor a monomer két molekulája egyesül dimerizációnak nevezik, három molekula esetén említenek trimerizációt, négy molekula esetén tetramerizációt.
Az óriásmolekulák kialakulásának folyamatát polimerizációnak nevezik.
Jellemző polimerizációs reakciók az addíció
és a kondenzáció.