Petzval József
(1807-1891)
mérnök-matematikus, egyetemi tanár, akadémikus.
Szepesbélán született.
Nevét elsősorban az 1840-ben szerkesztett, nagy fényerejű akromatikus kettős
fényképészeti objektívei tették ismertté, amelyekkel a megvilágítási idő a másodperc
töredékére csökkent, és kiküszöbölődött a kép kontúrozottsága.
Ő a korszerű anasztigmát lencserendszer feltalálója is.
Bécsben halt meg.
Tiszteletére 1962-ben az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület Petzval
József-emlékérmet alapított.
 |
1840-ben
készítette el a világ első fényerős portré-objektívjét (a baloldali képen),
amely 16-szor erősebb megvilágítást
biztosított. Ezzel a korábbi több perces expozíciós idő másodpercnyire csökkent. Találmányainak egy része |
|---|
1843-ban nyilvánosságra hozta felismerését, miszerint egy sík tárgy képe akkor
lesz sík és asztigmatizmustól mentes,
ha teljesül az úgynevezett Petzval-feltétel. Felismerése és számítási módszere
forradalmasította a fényképészeti objektívek
tervezését.
1846-ban "ködfátyol készülék"-et konstruált, melynek igen fényerős lencséje
a modern vetítőberendezések optikájának
előfutára.
1847-ből származik tábori fényszórója és az a megállapítása, hogy az izzó szilárd
testek több fényt bocsátanak ki, mint
a lánggal égő gázok.
