Oort-felhő
A hosszú periódusú üstökösök
feltételezett forrása. A Naptól
kb. 50 000 csillagászati
egység távolságban levő, gömbhéj alakú felhő.
Nevét Jan Hendrik Oort holland csillagászról kapta, aki elsőként vette észre,
hogy az újonnan felfedezett üstökösök
naptávolpontja ebbe a tartományba esik.
Nagyjából itt, a legközelebbi csillag távolságának kb. harmadánál van a határa
annak a térrésznek, amelyen belül a Nap gravitációs hatása még meghatározó.
Az üstökösök a feltételezések szerint a Naprendszer kialakulása során, a Naprendszer
külső térségében keletkeztek 4,6 milliárd évvel ezelőtt, és az óriásbolygók
gravitációs hatása következtében szóródtak szét.
Az alábbi ábrán az Oort-felhő kiterjedése és benne a Naprendszer látható.